A pátyi lovardában már több éve oktatják a gyerekeket a lovaglásra, illetve a lovas kultúrára. Az általános iskolások testnevelés óra helyett járnak ide lovagolni. Egyre többen választják a tornaterem helyett a lovardát.

Botond például él-hal a lovakért. Azt mondja, hogy ha megnõ, akkor versenyzõ szeretne lenni. A lovarda igazgatója szerint nagyon könnyû a gyerekekkel bánni, mert mindegyikükben meg van a állatok és a lovaglás iránti szeretet.

„Amikor egy kisfiú, egy kislány idejön, akkor illúziói vannak, szeretne felülni a lóra, vágtatni a nagyvilágban. Nekünk az a feladatunk és az a célunk, hogy az illúziója megmaradjon” – mondta a híradónak Andor Ákos, a Bellandor Kft. ügyvezetõ igazgatója.

A pátyi általános iskola tapasztalatai szerint a lovaglás nemcsak sportolási lehetõség, a tanulásban is segíti a gyerekeket.

„A ló megtanít viselkedni. Megtanítja a gyerekeket arra, hogy koncentráljanak. Megtanítja arra, hogy a mozgás koordinációjukat rendezzék össze. És nagyon sok alapkészségben segíti õket úgy, hogy észre sem veszik”- fogalmazott Junek Mariann, igazgató.

Ezért is döntött a kormány úgy, hogy szeptembertõl lehetõvé teszi a gyerekek számára a lovasoktatást. A tervek szerint a diákok nem csak lovagolni tanulnak majd meg, hanem megismerhetik a magyar lovashagyományokat is.

A legfrissebb adatok alapján közel 300 iskola jelezte a részvételi szándékát a programban.

Az új tantárgy nem lesz kötelezõ, hanem választható és elsõként a harmadikosok, a negyedikesek és az ötödikesek élhetnek majd az új lehetõséggel. A költségeket az állam állja.

„Egy átlagot számolva 2014 és 2015-ös tanévre a teljes rendszer mûködése 3 milliárd 150 millió forintba fog kerülni a magyar államnak. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó befektetés a gyerekek mozgáskultúrájának, az egészségének megõrzése irányában” – hangsúlyozta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Csak azokban a lovardákban foglalkozhatnak majd a gyerekekkel, amelyeket a Magyar Lovassport Szövetség alkalmasnak talál erre a feladatra.