De lehet, hogy egy-egy ilyen állítás eltereli a figyelmünket a termék más jellemzõirõl. Ha nem tudjuk, mi mindenre kell figyelnünk egy-egy termék címkéjén, könnyen átverhetnek. Hajlamosak vagyunk olykor több pénzt is kifizetni egy-egy termékért, amit egészségesnek hiszünk. Pedig nem biztos, hogy az erre vonatkozó állítások igazak. Sok a trükk és a félrevezetõ állítás: örömmel fogyasztunk valamit, ami vitaminban gazdag, közben pedig igen magas a zsírtartalma.

Például egy üditõitalon fel lehet tüntetve, hogy mesterséges színezék mentes, de az apró betûs részt átböngészve kiderül, hogy tele van cukorral, karamellel, tartósítószerrel és más nem-természetes adalékanyaggal. Vagy egy gabonapelyhen áll az, hogy teljeskiõrlésû gabonát és kálciumot tartalmaz, de csökkenti értékét, hogy ez is tele van cukorral. Egy gabonás-gyümölcsös keksz összetevõit elemezve is arra számítanánk, hogy egészségesen táplálkozunk, de ezek aránya elenyészõ a cukor és adalékanyagok mennyiségéhez képest.

Ha most még elõ is fordulhatnak efféle megtévesztõ kiemelések, az új szabályozást (a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló EU rendelet) követõen aligha. Az új rendelet 2014. december 13-án lép életbe, és új szabályokat hoz majd a jelölésekkel kapcsolatban. Fõként annak érdekében, hogy ne lehessen eképpen félrevezetni a fogyasztókat. A tápérték jelölése is kötelezõvé válik 2016-tól, ez ugyanis most nincs így, tehát lehet, hogy megveszünk valamit, ami például kálciumban gazdag, de amúgy elfogyasztása nem elõnyös szervezetünk számára.

Lássuk, mi vonatkozott eddig a címkézésre, és azt, mi változik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatott a várható változásokról.

A jelölés és a reklám mostani szabályozása:
nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait illetõen
nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan tulajdonságot, amelyekkel az valójában nem rendelkezik - például gyógyhatást: egyébként alapvetõ szabály, hogy élelmiszernek gyógyhatás nem tulajdonítható
nem sugallhatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik - lásd a pár évvel ezelõtti joghurtbotrányt, olyan összetevõvel kérkedtek, ami a legegyszerûbb joghurtban is benne van
nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelõzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat

Most ezt kell kötelezõen feltüntetni:
az élelmiszer megnevezését
az összetevõk felsorolását
bizonyos összetevõk mennyiségét
elõrecsomagolt élelmiszer esetén a beltartalom mennyiségét
az élelmiszer lejárati dátumát
a minõség megõrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételeket
az élelmiszer elõállítójának vagy forgalmazójának nevét vagy cégnevét és címét
az eredet vagy a származás helyét
felhasználási útmutatót, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelõen felhasználni
az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalmat

Ezeket a szabályozásokat fogja kiegészíteni a 2014. december 13-án életbe lépõ új rendelet. Eszerint:
az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat fel kell tüntetni
kötelezõvé teszi a tápértékjelölést (azaz a szervezet számára hasznosuló részét az élelmiszernek) 2016. december 13-tól, valamint módosítja a feltüntetésére vonatkozó szabályokat is
meghatározza a jelölésen alkalmazható legkisebb betûméretet, hogy az valóban olvasható legyen
elõírja, hogy az interneten vásárolt élelmiszerekrõl milyen információkat kell a vásárlás elõtt a vásárló tudomására hozni

2016 decemberétõl korlátozva lesz az is, mely adatokat lehet megismételni, kiemelni, elkerülve így azt, hogy egy termék elõnyös tulajdonságát hangsúlyozzák annak ellenére, hogy az élelmiszer nem túl egészséges. Csak az energiatartalomra, vagy a zsír-, cukor-, illetve a sótartalomra vonatkozó állítások lehetnek külön, a tápanyagtáblázatból kiemelve is jelen. Azaz nem lehet majd csak az elõnyös tulajdonságokat reklámozni, és ezzel félrevezetni a fogyasztókat.

A hozzáadott vitaminnal kapcsolatban egyébként is szigorú a szabályozás. A jogszabály meghatározza, hogy az élelmiszernek minimálisan mennyit kell tartalmaznia az adott vitaminból vagy ásványi anyagból, ha az a jelölésen fel van tüntetve. Eszerint például a "C-vitaminban gazdag" felirat akkor szerepelhet az élelmiszeren, ha az élelmiszer C-vitamin mennyisége legalább a napi beviteli mennyiség harminc százaléka. Ez a mennyiség felnõttek számára 80mg, amelynek harminc százaléka 24 mg.