Radics Kornélia ismertetése szerint Magyarországon két mûhely foglalkozik a klímamodellezéssel: az egyik az Országos Meteorológiai Szolgálat, a másik az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszéke. Közös eredményeik alapján az országban általános melegedés várható. Minden évszak melegebb lesz majd, legintenzívebben a nyár - mondta.

Nyáron várhatóan jócskán csökken majd a csapadék. Az 1961-1990-es referencia-idõszakhoz képest akár 30 százalékos csökkenés is elképzelhetõ. A téli idõszakban viszont 20 százalékos csapadékmennyiség-emelkedés várható idõarányosan.

A jelek szerint mind a hõmérséklet, mind a csapadék, harmadikként pedig a szél okozta extrém jelenségek intenzitása növekszik - magyarázta a szakember. Hozzátette: a tavalyi év is jó példa volt erre, 1901 óta a kilencedik legmelegebb év volt.

A tavaszi idõszakban nagyon nagy mennyiségû csapadék és árvizek voltak, majd a nyár hatalmas aszályt hozott. Ez is annak jele, hogy az évszakos idõszakokban óriási eltolódások vannak - mondta Radics Kornélia.

A szakember szólt arról is, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tavaly õsszel jelent meg az új helyzetértékelése. Részletei folyamatosan kerülnek nyilvánosságra. Alig egy hónapja látott napvilágot az alkalmazkodással kapcsolatos anyag, amely egyebek között a szélsõséges eseményekkel foglalkozik. Hamarosan pedig megjelenik a következõ fejezet, amely az útmutatást tartalmazza azzal kapcsolatban, hogyan lehet elkerülni a hatásokat.

A kutatás szerint szinte biztos, hogy az emberi tevékenység hatására változik a klíma. A vizsgálatok szerint az éghajlat természetes változékonysága csupán elenyészõ százalékkal játszik szerepet a változásokban.

A jövõ attól függ, hogy a károsanyag-kibocsátások hogyan alakulnak. Ha az eddigi folyamat folytatódik, és a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, akkor a szélsõséges éghajlati jelenségek egyre gyakoribbak lesznek. Azt azonban tudni kell, hogy a szén-dioxid jelenléte akár száz évig is megfigyelhetõ a légkörben - tette hozzá.

A szélsõségeket jellemzi a ritkább, de intenzívebb csapadék, a hõmérsékletben a tartós hõhullámokra és azoknak a lokális változásaira is kell felkészülni. Minél tovább várunk, annál jobban szûkül az a spektrum, amelyben az alkalmazkodás még lehetséges. A sérülékeny régiókban, például a sarkvidéki jégtakarókon vagy az óceáni körfogásban már most maradandó változások történtek - magyarázta az OMSZ elnöke.