Van, aki szerint jogos az aggodalom, mások pedig gyógyszerlobbit emlegetnek.
Mivel nem volt fagyos, hideg tél, amely kiírthatta volna õket az elmúlt hónapok során, az idén fokozott számban támadnak a kullancsok. Ezért aztán még jobban érdemes figyelni a kullancscsípés megelõzéséret, amivel minimalizálható a Lyme kór veszélye. Jobb félni, mint megijedni: akkor sem dõl össze a világ, amennyiben a betegséget diagnosztizálták, ugyanis magas nyomású oxigénnel lehet segíteni a betegeken.
Ócsai Lajos, az Országos Tisztifõorvosi Hivatal fõosztályvezetõje szerint Magyarországon a Lyme-kór elõfordulása az utóbbi 3 évben csökkenõ tendenciát mutat.
A legmagasabb számban 2010-ben fordult elõ, akkor 2355 megbetegedést regisztráltak, tavaly pedig 1125 esetet.
Zöldi Viktor biológus, az Országos Epidemiológiai Központ munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a kullancsok ellen egyénileg kell védekezni. Túrázáskor érdemes világos színû, hosszú ujjú és szárú ruházatot viselni, riasztószereket használni, hazaérve pedig érdemes mindenkinek átvizsgálnia magát, ha pedig kullancsot talál valaki a testében, minél elõbb távolítsa el.
A nyíregyházi Síposné Tóth Ibolya futóként, erdõjáróként tart a kullancscsípéstõl:
– Régi példaként Monspart Sarolta esete van elõttem, akivel évente 3-4 futóversenyen még találkozni is szoktam. Sajnos, ez is bizonyítja, hogy lehet belõle „életre szóló” szövõdmény. Egyre riasztóbbak a híradások a kullancshelyzetrõl: évrõl évre egyre szaporábbak, veszélyesebbek az emberekre nézve, de gondolom, az állatok sem kivételek ez alól. És egyre több azon egyedek száma, melyek a veszélyes Lyme kórt hordozzák. Ezért nem szoktam a „dzsindzsásban” járni, igyekszem a megtisztított, kitaposott útvonalakat igénybe venni, és utána mosás elõtt is kirázni a ruházatomat, megnézni a testfelületemet, illetve a családtagjaimat is erre kérem. Tájfutó barátaink már gyakorlottan, hozzászokva tudják kezelni a „kullancsos találkozókat” – említette Ibolya.
Fontos tudni, hogy csak a kullancsok egy része hordoz kórokozót, és az ilyen ízeltlábúaknak is csupán egy része adja át azt vérszívása során az embernek. A patikában kapható „kullancsteszt”, amely a vért szívott kullancs Lyme-kórokozó pozitivitását képes kimutatni, nem ad száz százalékos bizonyosságot. Éppen ezért fenntartásokkal kezelendõ, hiszen nem alkalmas az ember betegségének megállapítására. Amennyiben a kullancscsípést követõen bárki betegségtüneteket (például bõrtünet, izomfájdalom, láz, fejfájás, stb.) tapasztal, forduljon orvoshoz!
– Lehet, hogy sarkosan fogalmazok, de szerintem a gyógyszerlobbi áll a kullancsinváziós fenyegetõ hadjárat mögött – állította Haraszti Béla, a Pedagógus Természetbarát Egyesület elnöke. – Ez olyan, mint amikor a zempléni túra elõtt a viperával riogatnak. Életemben egyszer találkoztam ott ilyennel, pedig jó párszor megfordultam már ott. Túlzottnak tartom a kullancsos zavarkeltést. Évek óta táboroztatok gyerekeket, úgy gondolom, hogy kellõ odafigyeléssel megelõzhetõ a baj. Ha valakin van kullancs, nincs világvége. Szakszerûen el kell távolítani, arra szükséges ügyelni, hogy ne nyomjuk össze a potrohát, hogy a fertõzõ anyagot ne eressze a bõrbe. A kullancsinvázió emlegetésével azt is elérik, hogy nem mennek az emberek sûrûn az erdõbe, viszont a kullancs inkább a réten található, és ott is az állatokon telepednek meg. Amondó vagyok: fõ az óvatosság, az elõvigyázatosság, azonban nem kell azonnal farkast kiáltani…