Utolsó módosítás: 2014-05-07 14:06:04 |
|
A korábbinál kevesebb, 15 állandó bizottsággal és 13 nemzetiségi szószólóval kezdte meg munkáját az új, kisebb, 199 fõs Országgyûlés. Újdonság, hogy létrejött az úgynevezett törvényalkotási bizottság is. A benyújtott módosító indítványokat a plenáris ülés helyett ebben a testületben vitatják majd meg a pártok. A rendszerváltás utáni hetedik Országgyûlés alakuló ülését a házelnök megválasztásáig a korelnök, Turi-Kovács Béla vezette. 16 éve tagja a Parlamentnek, és 1990 óta õ a legfiatalabb korelnök. A 79 éves képviselõ azt mondta, neki ez a feladat öröm és egyben nehéz kötelesség is volt.
„Számomra szokatlan volt a Házon belül ez a fajta munka. A koromhoz képest igyekeztem eleget tenni” – fogalmazott a képviselõ.
Ettõl a ciklustól a korábbinak csaknem a felére csökkent a képviselõk száma, az eddigi 386-ról 199-re. A kisebb törvényhozásban az eddigi 20 helyett 15 állandó bizottság mûködik majd.
Az Országgyûlés alakuló ülésén a képviselõk határoztak egy új testület, a törvényalkotási bizottság felállításáról is. A jogszabályokhoz benyújtott módosító indítványokról ugyanis ezután nem a plenáris ülésen, hanem ebben az új, 39 fõs bizottságban döntenek majd a képviselõk.
Újdonság, hogy nemzetiségi szószólók is dolgoznak mostantól az Országgyûlésben. Õk anyanyelvükön tették le esküjüket az alakuló ülés után.
Kövér László házelnök köszöntõjében kiemelte: együttmûködésre törekszenek a nemzetiségek képviselõivel. A horvát kisebbség szószólója azt mondta: megválasztásukkal sokkal több lehetõséghez juthatnak majd a magyarországi kisebbségek.
„Most a küszöb belsõ oldalán állunk, és nyilván sokkal több lehetõségünk lesz itten (sic!) a lobbizásra, megbeszélésre, az érdekeink kifejtésére” – mutatott rá Hepp Mihály.
A nemzetiségek képviselõi a jövõ héten már egyeztetnek egy közös programról. A 13 szószóló nemzetiségi ügyekben szólalhat fel az Országgyûlésben akár az anyanyelvén is, kérdezhetik a kormány tagjait, de szavazati joguk nincs.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|