Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány még 2011-ben terjesztette az Országgyûlés elé azt a - késõbb elfogadott - javaslatot, melynek értelmében 2016-tól azok a diákok vehetik át érettségijüket, akik legalább 50 óra "kötelezõen vállalt önkéntes munkát végeznek". A közösségek érdekében végzett munka személyiségformáló hatására hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy akik fiatalként részt vesznek ezekben a segítõ tevékenységekben, azok felnõttként is sokkal bátrabban és szívesebben vállalnak önkéntes munkát.

Soltész Miklós azt mondta, jelenleg a Szociális és Gyermekvédelmi Fõigazgatóság intézményeiben - így a sajtótájékoztatónak is helyt adó Vakok Állami Intézetében - több mint 600 fiatal végez önkéntes segítõ munkát. Elmondta, az Új Széchenyi Terv keretei között meghirdetett, az önkéntesség elterjesztését szolgáló pályázatokon 2011 és 2013 között 102 szervezet kapott összesen közel 1,7 milliárd forint támogatást. S

ipos Imre, az Emmi köznevelésért felelõs helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az önkéntes munka bevezetését mind az iskolák, mind a befogadó intézmények mind pedig a szülõk jól fogadták. Közölte, elsõként a szociális területre készült el az önkéntes munkával kapcsolatos ajánlás, ami azt a célt szolgálja, hogy a fogadó intézményeknek megkönnyítse a diákok bevonását a különbözõ segítõ tevékenységekbe. Hozzátette: az ajánlás tartalmazza a szolgálatokat jellemzõ alapelveket is, így például a "helyi közösség erõsítésének", vagy a "szabad választásnak" elvét; ez utóbbi célja, hogy a fiatalok ne kényszerként, hanem pozitív élményként éljék meg a segítõ munkát.

Elmondta, az ajánláshoz egy "Segítõ diákok" elnevezésû pályázatot is hirdettek (július 30-ai határidõvel) a fiatalok, a pedagógusok és a fogadó intézmények számára; a pályamûvekben az elvégzett közösségi szolgálatról számolhatnak be, és értékes nyereményeket kaphatnak.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója ismertette az Önkéntesség Magyarországon 2013 címû, az Emmi megbízásából készített tanulmánykötet fontosabb megállapításait. Eszerint tavaly a magyar lakosság harmada végzett aktívan önkéntes tevékenységet; ez a KSH 2011-es kutatásához képest elõrelépésnek nevezhetõ, és az igazgató szerint a tendenciából valószínûsíthetõ az is, hogy a segítõ munkát vállalók aránya tovább emelkedik majd. Közölte, a felmérés szerint az eddig ilyen munkát nem végzõk ötöde is tervezi hogy bekapcsolódik valamilyen önkéntes tevékenységbe.

Az önkéntes munkát, közösségi szolgálatot vállalók között felülreprezentáltak a fiatalok, a felsõfokú iskolai végzettségûek, a jó anyagi helyzetûek valamint a fõvárosiak; a szociális munkán kívül a legnépszerûbb területek közé tartozik a környezetvédelem, illetve az állatvédelem. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatás szerint aki egyszer belekóstolt az önkéntes munkába, az várhatóan ismét vállal majd ilyen tevékenységet.

A kutatásban az önkéntesség mellett a jótékonykodást, azaz az adományozási készséget is vizsgálták; az adatok szerint tízbõl heten valamilyen formában rendszeresen adnak - jórészt anyagi - segítséget másoknak, köztük többségben vannak a nõk, a jómódúak és az idõsebbek.

A "vállalati önkéntességet" vizsgálva azt a megállapítást tették, hogy a felnõtt magyar lakosság ötödének van csak lehetõsége arra, hogy munkahelyén önkéntes programban részt vegyen, ugyanakkor háromnegyedük tartaná ezt fontosnak. Orbán Balázs szerint ez azt jelzi, hogy "a vállalati kultúra fejlesztése ebben a tekintetben szerencsés volna".