A március közepétõl érvényben lévõ új polgári törvénykönyv (Ptk.) változást hozott a tartozások behajtásának elévülésében. A korábbi gyakorlat szerint elég volt idõrõl-idõre fizetési felszólítást küldeni az adósnak, hogy ne évülhessen el a tartozás, mostantól viszont ehhez már jogerõs bírósági ítélet kell. Az új szabályozás csak a 2014. március 15. után megkötött szerzõdéseket érinti, a korábban keletkezett megállapodásokra, követelésekre a korábbi gyakorlat érvényes, azaz ezekben az esetekben elég egy fizetési felszólítást kiküldeni, és újra öt évre ugrik az elévülés.

Becslések szerint nagyjából ezermilliárd forint a hazai cégek kinnlevõsége, és egyáltalán nem mindegy, hozzájutnak-e, és ha igen, milyen határidõn belül a pénzükhöz. Az elévülési idõn a március 15-én életbe lépõ új Ptk. sem változtatott, a cégvezetõknek továbbra is öt évük maradt jogos követelésükhöz jutni, az elévülés megszakításához azonban már nem elegendõek a korábbi eszközök - hangsúlyozta a 180 percben megszólaló ügyvéd.

A részletekrõl Tóth János elmondta, az új szabályok szerint már kevés, ha a jogosult egy egyszerû felszólítást küld, vagy engedményezi, átruházza a követelést másra, és errõl értesíti az adóst, hanem bírósági eljárást kell indítani a követelés érvényesítésére, és ennek jogerõsen le is kell zárulnia. Azaz pert kell indítani a követelés érvényesítésére, a felszólító levelek küldözgetése nem szakítja meg az elévülést. A szakember úgy vélte, az új szabályozást is áthatja az új Ptk. szellemisége, a szándék, hogy átláthatóbbá váljanak a folyamatok, tisztességesebbé váljanak a az üzleti szerzõdések, a cégek ne bujkáljanak egymás elõl tartozásaikkal, és megóvhassák magukat attól, hogy véglegesen le kelljen mondaniuk követelésük behajthatóságáról.

A Magyar Követeléskezelõk és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) titkára a 180 percben arról beszélt, eddig bevett gyakorlat volt a fizetési felszólítások küldözgetése, tapasztalataik szerint egy peresítés elõtt átlag 2-4 levél ment ki, Magyarország azonban a „kézbesíthetetlen adósok és fogyasztók hazája”, hagyományos, postai úton eljuttatni valamit nekik, kész csoda. Nemes Ákos azt is hozzátette, bár látni, hogy a jogalkotót egyértelmûen pozitív szándék vezérelte, az új szabályozásnak még vannak bizonytalan elemei, nem tudni például, mi lesz, ha a bíróság jogerõs döntése a perindítás után 6-8 évvel születik meg.