Ezúttal olyan gyógynövényeket ismerhetünk meg, amelyek a hagyományos népi orvoslás szerint erõs csontokhoz és egészséges fogakhoz segíthetnek bennünket. Olyanokat, amelyek támogatják a csontritkulás megelõzését, elõsegítik a gyors regenerációt csonttörések után, és a fogainkat belülrõl erõsítik. Azoknak a gyógynövényeknek, amelyek a csontokat és fogakat képesek gyógyítani, különösen erõsnek kell lenniük – ezt gondolhatnánk. Végül is ezeknek a növényeknek a szervezet mélyében kell hatniuk, és aztán még a legkeményebb szövetünkre is – vagyis a csontokra és fogakra. Hogyan sikerülhet ez egy gyógynövénynek?

Egyáltalán mit várunk egy gyógynövénytõl, amely jót tesz a csontoknak és a fogaknak? Legyen kalciumban gazdag? Tartalmazzon jó nagy adag fluort? Távolról sincs így. Az egészséges csontokért alkalmazható gyógynövények legtöbbje nem tartalmaz sokkal több kalciumot, mint más gyógynövények. Bár már ez is jóval több, mint a szokványos kultúrzöldségeink átlagos kalciumtartalma. Azonban napi néhány kanálkával – általában tea formájában – a csontot gyógyító speciális növények kalciumtartalma valójában nem lehet meghatározó.

Egy gyógynövényekbõl készült tea mindenesetre gyorsan beszerezhetõ és elkészíthetõ. Több erõfeszítést követel ellenben a megfelelõ gyógynövények kiválasztása. Hogy a kakukkfû köhögés ellen hatásos és az aranyvesszõ jót tesz a hólyagnak, bizonyára sokan tudják. Talán az is ismerõs, hogy a csalán alkalmazható reumára, és a galagonya használ a szívnek. Azonban hogy mely gyógynövények alkalmasak a csontok és fogak számára, az kevésbé közismert. Alább nemcsak a legfontosabb gyógynövényeket mutatjuk be, amelyekkel megõrizhetõ a csontok és fogak egészsége, hanem felfedjük annak titkát is, miért annyira jók ezek a növények, és milyen formában alkalmazhatók leginkább.

Fekete nadálytõ

Bizonyára a fekete nadálytõ a csontok és fogak legismertebb gyógynövénye. Már Hildegard von Bingen és Paracelsus is alkalmazta gyógynövényként a csontokra. Sokféle hatást tulajdonítanak a növénynek: csökkenti a gyulladásokat, gyógyítja a sebeket, csillapítja a fájdalmat, és segíti a csonttörések gyógyulását. Jóllehet egykor a fekete nadálytõt gyakran spenótszerû fõzelékként fogyasztották, ma óva intenek a növény belsõleges alkalmazásától, mivel kifogásolható mennyiségû pirrolizidin-alkaloidokat tartalmaz. A szekunder növényi anyagok egy csoportjáról van szó, amely állatkísérletekben májkárosító és rákkeltõ hatásúnak bizonyult. Alternatívaként a homeopátiás feketenadálytõ-készítmények ajánlhatók megfelelõ hígításban.

Gombernyõ

A gombernyõ nem egy feltûnõ kinézetû növény, kedvelt helye a hegyekben lévõ erdõ. Intenzív íze erõs gyógyhatásra utal. Paracelsus elõszeretettel alkalmazott csonttörésekre egy palástfûbõl, fekete nadálytõbõl és gombernyõbõl álló fõzetet. Ma a gombernyõt tea formájában használják olyan csonttöréseknél, amelyek nem akarnak gyógyulni. Természetesen a növény nem hiányozhat a tipikus csontritkulás elleni teákból sem. Ezekben a festõ rekettyével, a palástfûvel, a vörös lóhere virágával és sok más gyógynövénnyel együtt szokott feltûnni. Mivel a növény gátló hatással rendelkezik a candida gombára is, hüvelyi gombafertõzésre is ajánlják.

Mezei zsurló

A mezei zsurló egy egészen más aspektust hoz a csont- és fogproblémák gyógynövényes terápiájába. A növény szilíciumot tartalmaz kovasav formájában. A szilícium egy fontos építõeleme a csontnak, különösen a csontnak azon a részén találtak sokat belõle, ahol új szövet volt kialakulóban. A mezei zsurló így általánosan a csontépítés serkentõszerének, valamint mindenféle kötõszövet – amelyekhez a legerõsebbek, a csontok és a fogak is tartoznak – erõsítõszerének számít. A szilícium kölcsönzi a csontoknak a szükséges elaszticitást, struktúrát és szilárdságot. A csontritkulás prevenciójából vagy kezelésébõl nem hagyható ki.

Festõ rekettye

A növény egyre inkább a tudomány fókuszába kerül, mivel a genistein nevû szekunder növényi anyagot találták meg benne, egy úgynevezett fitoösztrogént az izoflavonok családjából. Ezért azt feltételezik, hogy a festõ rekettye szokásos alkalmazása a népi gyógyászatban a csontbetegségek megelõzésére abszolút korrekt volt. A genistein csökkenti a csontvesztést, így a festõ rekettye értékes növény a változókorban. Mivel azonban a mérgezõ növényekhez tartozik, nagyon gondosan és csakis fitoterapeutás konzultáció után adagolható.