A tudatos álmodás képessége többé-kevésbé elsajátítható, de eddig mesterségesen nem sikerült elõidézni ezt a különleges tudatállapotot.

A tudatos álmodás (más néven éber vagy lucid álmodás) olyan különleges állapot, amikor az illetõ tudatában van annak, hogy éppen alszik és álmodik, mégis képes befolyásolni és kedvére alakítani az álom cselekményét. A tudatos álmodás képességének elsajátításához többféle módszer is rendelkezésre áll, de hogy ezt ki milyen sikerrel alkalmazza, az teljesen egyénfüggõ. Elképzelhetõ azonban, hogy a jövõben nem lesz szükség ezekre a technikákra, mert német szakemberek rájöttek, hogy miként lehet mesterségesen tudatos álmokat elõidézni – olvasható a Nature Neuroscience folyóirat cikkében.
Öntudatra jellemzõ agyhullámok alvás közben

Tudatos álmodás közben keveredik az álom és az ébrenlét – mondta el a kutatást vezetõ Ursula Voss, a frankfurti Goethe Egyetem munkatársa. Ez a keveredés az agyhullámokban is tetten érhetõ, amelyeket elektroenkefalográfia (EEG) segítségével nyomon lehet követni. A „normál” álmodást speciális agyhullámok jellemzik, ám a tudatos álmok közben megjelennek a gamma agyhullámok, amelyek a legmagasabb (40 hertzet meghaladó) frekvenciájú hullámok, és a tiszta felfogóképességhez, az öntudathoz kapcsolódnak. A gamma agyhullámok egyáltalán nem jellemzõek az alvás legtöbb fázisában és a „normál” álmodás során, ezért a szakemberek azt feltételezték, hogy ezek a gamma hullámok jelenthetik a tudatos álmodás kulcsát.

Teóriájuk igazolását korábbi kutatásokra alapozták, amelyekben a résztvevõk az alvás REM fázisában bekövetkezõ tudatos álmokról számoltak be. Az EEG-felvételek tanulmányozásakor kiderült, hogy ezeket az éber álmokat gamma agyhullámok kísérték, így felmerült a logikus kérdés, hogy amennyiben a gamma hullámok a tudatos álmodás során természetesen megjelennek, akkor vajon mesterségesen is elõ lehet-e idézni azokat, ha a gamma hullámoknak megfelelõ frekvenciájú árammal stimulálják az álmodó agyat.
Segíthet a rémálmok legyõzésében

A bizonyításhoz a 27 önként jelentkezõ koponyájára elektródákat rögzítettek, és az úgynevezett transzkraniális váltóáram stimuláció (tACS) módszerével négy éjszakán keresztül az álmodás fázisában félperces áramimpulzusokkal stimulálták a résztvevõk agyát. Amikor a gamma hullámokkal nagyjából megegyezõ, azaz 40 Hz körüli frekvenciájú áramot alkalmaztak, a résztvevõk közel 80 százaléka jelezte, hogy alvás közben tudatában volt annak, hogy éppen álmodik, illetve befolyásolni tudta álmait. A kutatók más, 2 és 100 Hz közötti frekvenciákkal is próbálkoztak, és bár 25 hertznél tapasztaltak kismértékû gamma-aktivitást, a többi frekvencia nem okozott változást az agyhullámokban.

A kutatás vezetõje elmondta, hogy az eredmények birtokában elméletileg lenne lehetõség az otthoni használatra tervezett „tudatos álomkészülék” kifejlesztésére, ám mégsem valószínû, hogy a berendezés a gyakorlatban is elterjedne: mindenképpen szakember jelenlétére van szükség az agy elektromos stimulálásakor. Terápiás célra azonban kiválóan alkalmazható lenne a módszer, például a visszatérõ rémálmokkal küzdõknél, vagy a poszttraumás stressz szindrómában szenvedõknél az álmok tudatos alakítása segíthet a végkifejlet megváltoztatásában és a trauma gyorsabb feldolgozásában.