A DiákÉsz az MTI-hez eljuttatott összegzésében kiemelte: az iskolaszövetkezeti keret biztonságot nyújt, a diákok mindenképpen megkapják a ledolgozott órák után járó fizetésüket. A munkavállalás alapfeltétele, hogy nappali tagozatos jogviszonyuk legyen. A 18 évnél fiatalabbak csak szülõi engedéllyel vállalhatnak munkát, közülük a 15-16 évesek csak szünidõben dolgozhatnak – írták.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a diákok aláírt munkaszerzõdés nélkül ne kezdjenek hozzá a munkavégzéshez. Abban szerepelnie kell a munkakörnek, a munkavégzés helyszínének és a munkabérnek. A cégek pontos, megfelelõ minõségû munkát várnak el a diákoktól is, így fontos, hogy a tanulónak megfelelõ legyen a hozzáállása. Probléma esetén az iskolaszövetkezethez lehet és kell fordulni.

Hozzátették: Budapesten általában magasabbak a bérek, mint vidéken. A minimálbért mindenképpen megkapják a diákok, ez jelenleg bruttó 584 forint óránként. (Ebbõl 16 százalék személyi jövedelemadót vonnak le.) A könnyû fizikai munkáért általában bruttó 584-650 forint órabér jár, egy programozási, fejlesztõi munkáért akár bruttó 1400-1500 forintot is adhatnak óránként.

Az évközben végezhetõ munkalehetõségek nyárra szezonális tevékenységekkel bõvülnek, több cégnél a szabadságolások idejére alkalmaznak diákokat.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy kelendõek az egyszerûbb irodai és a mozis munkák, nyáron fesztiválokon, strandokon is szívesen dolgoznak a diákok, hiszen munka után szórakozásra is van lehetõség. A lányok kedvelik a hostessfeladatokat is. Ma a gyorséttermi munka a legkevésbé népszerû, illetve a szórólapozás, pedig az elõbbi a folyamatos munkavégzésre lehet jó opció, a szórólapozás pedig azoknak, akik csak alkalomszerûen tudnak vállalni egy-egy napot. Kevésbé keresettek a telefonos munkák is.

A közlemény szerint az iskolaszövetkezetek évente mintegy 130 ezer nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak gyakorlati tapasztalatszerzési, legális pénzkereseti lehetõséget.