Ma van a magyar honvédelem napja. Orosz Zoltán altábornagy a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában azt mondta: a honvédelem kérdéseivel nemcsak a honvédségnek kell foglalkoznia, hanem az – ahogy az alaptörvény is kimondja – minden magyar állampolgár kötelessége.

A mai napon emlékezünk azokra a hõsökre, akik Budavárt visszafoglalták 1849. május 21-én, és túllépve a konkrét történelmi eseményen mindazokra, akik életüket áldozták Magyarországért – tette hozzá.

Úgy vélekedett: a magyar katona felkészült, helyt tud állni. Az altábornagy fontosnak nevezte a nyelvtudást. Kitért rá: hiába felkészült valaki professzionális szinten, ha nemzetközi környezetben nem tudja eladni, akkor nullát ér a szakmai felkészültsége.

Hangoztatta: a magyar katonák a missziókban helytállnak, és egyenrangúak a katonai szövetség más tagjaival.

Beszélt arról is, hogy a magyar társadalom szerinte elismeri a honvédség munkáját. Példaként említette az árvízi védekezésben, a hóhelyzetben, illetve az iszapömléskor nyújtott segítségüket.

A Magyar Honvédség egy olyan szervezett erõ, mely a nap bármely percében rendelkezésre áll, az ország bármely pontján meg tud jelenni úgy, hogy saját magát el tudja látni, a mûködését biztosítani tudja. Ilyen képességekkel más szervezett erõ nem rendelkezik – szögezte le.

Arra a kérdésre, hogy a NATO-n belüli „rangsorban” hol helyezkedik el Magyarország, azt válaszolta: ahol ott vagyunk és helytállunk, azt elismerik. Több nemzetközi megkeresésünk is van. Amikor megszólítják Magyarországot, általában jelzik: a ti teljesítményetek az adott területen olyan, hogy rátok van szükség – hangoztatta.

Szólt arról is, hogy a katonaság kiszámítható életpályát és tanulási lehetõséget kínál. Ahhoz, hogy valaki ezen a pályán elõrelépjen, fizikailag és mentálisan rendben kell lennie – tette egyértelmûvé. Megjegyezte: míg tíz évvel ezelõtt a fizikai-egészségügyi felmérésen az állomány harmada nem minõsült megfelelõnek, addig ma már ez az arány 2 százalék.