Lakatos Mónika tájékoztatása szerint az 1971-2000-es idõszak átlagában a májusi csapadék 62,1 milliméter volt. Ehhez képest 2014 májusában az Országos Meteorológiai Szolgálat automata mérõhálózatában országos átlagban 90 milliméter körüli csapadékot mértek. A magasabban fekvõ területeken 150-160 milliméternyi esõ hullott, de az Észak-Dunántúl alacsonyabban fekvõ területein és a dél-alföldi régióban is bõséges volt a csapadék. A legtöbb esõ a meteorológiai szolgálat kiskunhalasi állomása környezetében hullott, ott az elmúlt hónapban 195 milliméternyit regisztráltak. Volt, ahol a május közepén tomboló Ivett ciklonban néhány nap alatt is több esõ esett, mint a havi átlag. Berettyóújfalun viszont a 40 millimétert sem érte el a májusi csapadék.

Országos átlagban idén májusban 15 szeles napot regisztráltak, az átlagos napi szélmaximumok is meghaladták a sokéves átlagot. A legszelesebb régiók a Dunántúl északi és középsõ területei voltak. Ott néhol tíz napon is viharos (60 kilométer/óránál erõsebb) széllökéseket mértek.

A májusi országos átlaghõmérséklet 15,2 fok volt. Ez az érték 0,6 fokkal marad el az 1971-2000-es átlagtól. A legalacsonyabb hõmérsékletet május 6-án Nyírlugoson mérték, mínusz 1,6 fokig hûlt a levegõ. A legmelegebb május 23-án Körösszakálon volt, 31,7 fok.

A hónap közepén elérte az országot egy ciklon, amely országszerte heves zivatarokat és jelentõs mennyiségû csapadékot hozott. A május 14. és 16. között tomboló Ivett ciklonban az Alföld déli részén több helyen 60 milliméternél is több esõ hullott. Kiskunhalason például ebben a néhány napban 63,4 milliméternyi esõ esett. Emellett több állomáson 100 kilométer/órát meghaladó, a Kab-hegyen 141 kilométer/órás széllökést rögzítettek a meteorológusok.

A meteorológiai szolgálat éghajlati szakértõje szerint az Ivett okozta esõzés és szélvihar a 2010-ben Zsófia névre keresztelt ciklonban mért országos szél- és csapadékrekordokat nem múlta felül.