A javaslat különbözõ adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény, amely már 2014-re is megállapítanak adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lépne hatályba.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, jármûvön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekbõl származó árbevétel. A jogszabályt, elfogadása esetén a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi mûsoridejük legalább felében magyar nyelvû mûsorokat sugároznak Magyarország területén. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosító személyekre vagy szervezetekre és az internetes reklámok közlõire.

Félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, ezt követõen sávosan változik. Fél és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ezt meghaladó, de 15 milliárd forintot el nem érõ része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé esõ részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék. Az elõterjesztés szerint a kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell adni, majd az adó mértékét arányosan kell elosztani közöttük.

Tiltakoznak a szakmai szövetségek

Egyöntetûen elutasítják a reklámadó bevezetésére benyújtott törvénytervezetet az érintett területen mûködõ szakmai szövetségek és egyesületek. Az MTI-hez eljuttatott közlemény tizennégy aláíróját, köztük a Magyar Reklámszövetséget, a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, a Magyar Elektronikus Mûsorszolgáltatók Egyesületét, a Magyar Lapkiadók Egyesületét, a Magyar Marketing Szövetséget, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületét és a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesületét meglepetésként érte a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtása, miután a kommunikációs iparág a Magyar Reklámszövetség összefogásával már tavaly óta tárgyalásokat folytatott a kormányzattal az esetleges új adónemrõl, de a most benyújtott javaslatról nem kaptak értesítést. Közölték, arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül a reklámadó bevezetésére vonatkozó javaslatot, illetve tartsa fent a párbeszédet az iparággal.

A reklámadóról szóló törvényjavaslatot L. Simon László (Fidesz) hétfõn terjesztette az Országgyûlés elé. A javaslat különbözõ sávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A szervezetek azt is kifogásolják, hogy a kivetendõ adó versenyhátrányt jelent a magyar kommunikációs iparág számára az olyan globális szereplõkkel - például Google, Facebook - szemben, akik a magyar reklámpiaci bevételek jelentõs részét szedik be. Különösen súlyos következményekkel járhat az adó kivetése a televíziós szektorban, amely az adó sávos szerkezete miatt a legnagyobb befizetõ lehet. Az adó összegének kigazdálkodására adott végsõ válasz a magyar székhelyû vállalkozások külföldre költözése lehet - írták a szakmai szövetségek.

A közleményben hivatkoznak a Magyar Reklámszövetség tavalyi kutatására, amelybõl kiderült, hogy minden reklámra költött 10 forint 47 forinttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez, ilyen módon a tervezett adóból remélt költségvetési bevétel eltörpül azon káros hatásokhoz képest, amely az iparág szûkülésébõl, ilyen módon az innováció csökkenésébõl, a munkahelyek elvesztésébõl és a fogyasztás csökkenésébõl érintheti a költségvetést - érvelnek a nyilatkozat aláírói.