A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az elõzõ év azonos negyedévéhez képest 3,2, az elõzõ negyedévihez képest 1,1 százalékkal emelkedett. A most közölt számok megegyeznek a május közepén közölt elõzetes adatokkal. A KSH közlése szerint az építõipar, valamint a feldolgozóipar teljesítménye jelentõsen bõvült január-márciusban.

A GDP az idei elsõ negyedévben negyedik negyedéve mutatott növekedést, az éves mutató öt negyedéves csökkenése tört meg a múlt év második negyedében. Az elõzõ negyedévhez képest az adatok 2013 elsõ negyedévében kezdtek emelkedni, azaz akkor ért véget a 2012-ben három negyedéven át tartó recesszió.

A termelési oldalon, az ipari termelésben, a hozzáadott érték növekedési üteme 6,7 százalékra gyorsult az elõzõ negyedévi 3,3 százalékról, amiben benne van a bázisidõszak 3,4 százalékos visszaesésének hatása is. A közúti jármûgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítók teljesítményének felfutását tükrözve a feldolgozóipar 9,6 százalékos növekedést ért el az elõzõ negyedévi 5,1 százalékot követõen a tavaly elsõ negyedévi 3,0 százalékos csökkenés bázisán.

Az építõipar viszont már a múlt év elsõ negyedében is szerény, 1,9 százalékos növekedést mutatott, amihez képest az idei elsõ három hónap 25,2 százalékos szárnyalása az ipari beruházásokon, a vasút-felújításokon és útépítéseken, illetve kisebb mértékben az egészségügyi épületeken végzett munkáknak, valamint a kedvezõ idõjárásnak is köszönhetõ.

A mezõgazdaságban az elõzõ év kimagasló teljesítményéhez képest, amikor az elsõ negyedévben 6,3 százalékos volt a növekedés, az idén 5,8 százalékkal csökkent a hozzáadott érték. A szolgáltatások 1,5 százalékos növekedéséhez, az idegenforgalmi szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás 3,5 százalékos növekedése járult hozzá. Az ipari növekedésre rácsatlakozva a szállítási, raktározási szolgáltatások 4,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit az idén január-márciusban. Miután az elsõ negyedévben mind a vállalatok, mind a lakosság nettó hiteltörlesztõ maradt, gyakorlatilag több hitelt fizetett vissza, mint amennyit felvett, 2,1 százalékkal csökkent a pénzügyi szolgáltatások teljesítménye. Ebben része volt annak is, hogy a biztosítók növelték tartalékaikat és teljesítményük elmaradt az elõzõ év azonos idõszakáétól.

A GDP elsõ negyedévi 3,5 százalékos növekedéséhez az ipar 1,6, az építõipar 0,5 és a szolgáltatások 0,9 százalékponttal járultak hozzá. A mezõgazdaság 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP emelkedését - közölte a KSH.

A felhasználási oldalon a beruházások járultak hozzá legnagyobb, 1,7 százalékpontos mértékben a növekedéshez, a lakossági fogyasztás 1,1, a nettó export 0,5 százalékponttal vett részt a növekedésben.

A nemzetgazdasági ágazatok döntõ többségében növekedett a beruházási teljesítmény - állapította meg jelentésében a KSH és a nagyobb súlyúak közül a feldolgozóipart, a szállítás, raktározást, a villamosenergia-, gáz-, gõzellátást, az infokommunikációt és a mezõgazdaságot is felsorolta. A 13,3 százalékos növekedéshez az épület és gépberuházások egyaránt hozzájárultak, a bázisidõszakban mért 5,5 százalékos csökkenéssel egyetemben.

A tényleges fogyasztás összetevõi között legnagyobb arányt képviselõ háztartások fogyasztási kiadása 1,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a közlekedés, a szabadidõ és kultúra és a lakásszolgáltatások esetében nõtt a volumen, míg az élvezeti cikkek (szeszes italok, dohányárúk) körében folytatódott a visszaesés. A növekedéshez az alacsony bázis is hozzájárult, amely 0,8 százalékos csökkenést jelentett 2012 elsõ negyedéhez képest.

A külkereskedelmi forgalomban folyó áron 580 milliárd forint aktívum keletkezett az elsõ negyedévben. Az áruk és szolgáltatások exportja, importja csaknem azonos mértékben 7,5, illetve 7,6 százalékkal emelkedett. Az áruforgalom kivitele 8,5, behozatala 8,4 százalékkal, az idegenforgalmat is felölelõ szolgáltatások exportja 1,9, importja 2,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.