Utolsó módosítás: 2014-06-07 19:38:12 |
|
Még mindig 80% körüli a sárga csekkek aránya Magyarországon a közüzemi számlák kiegyenlítésénél - derült ki az MNB mai sajtótájékoztatóján. A tranzakciós illeték bevezetése nem érintette számottevõen a hazai fizetési forgalmat, bár közel 60%-kal nõtt tavaly a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége. A tranzakciós illeték bevezetése nem okozott jelentõs változást a fizetési szokásokban és a pénzforgalom szerkezetében: a bankkártyás tranzakciók rendületlenül növekednek, az átutalások száma mérsékelten nõtt, a készpénzfelvételek száma csökkent, a csoportos beszedések száma pedig stagnált tavaly. A bankszámláit racionalizálta a lakosság, de számottevõen nem csökkent a bankszámlák száma.
A pénzforgalmi szolgáltatások költsége átlagosan 60%-kal nõtt tavaly a lakosságnál. A háztartási tranzakciók többségénél nagyobb mértékben emelkedett, mint amit a tranzakciós illeték indokolt volna. A kártyás fizetések tranzakciós díjára ez nem igaz, itt az éves kártyadíjban hárították át a terhet a bankok. Idén év elején a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvétel bevezetése hatására mérséklõdött a díjterhelés. Az MNB szigorú fellépése (lásd pl. a közelmúltbeli banki bírságot) hatására tehermérséklõdést vár a jegybank.
Még csak hallomásból tudja az MNB, hogy a februárban bevezetett havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel hatására a tranzakciószám csökkent, a készpénzfelvétel átlagösszege nõtt a bankoknál. Bár a forgalomban lévõ készpénz nõtt az elmúlt hónapokban, ennek több oka lehet, csak korlátozottan lehet következtetni a fizetési szokások rövid távú változására. A készpénzhasználat arányában nem várnak drámai növekedést az MNB-nél.
2014 elejétõl jelentõsen csökkent a bankkártyás vásárlásoknál felszámolt jutalék (interchange) mértéke. Ennek az MNB szerint meg kell jelennie a kártyaelfogadói költségekben. Az elektronikus tranzakciók arányát kereskedõi ösztönzõk, illetve a BKR díjstruktúrájának átalakítása növelhetik.
A fizetésikártya-elfogadó hálózat fejlesztési lehetõségeit tovább vizsgálnák. A Fejér megyében elvégzett POS-terminál telepítési program felemás eredményeket hozott, nem sikerült a tervezett számú terminált kihelyezni (pl. azért, mert egybeesett idõben az online kasszák bevezetésével).
A felnõtt lakosság jelentõs része rendelkezik bankszámlával és kártyával, magas a számlára utalt jövedelmek aránya, és a (döntõen vállalati) átutalások számának GDP-hez viszonyított aránya közel van az EU-s átlaghoz.
Magyarország az elektronikus fizetési eszközök használata terén továbbra is jelentõsen le van maradva uniós összehasonlításban, azonban az éves lakossági összfogyasztás mindössze 13 százalékát egyenlíti ki a lakosság elektronikusan az EU 37 százalékos arányához képest. A sárga csekk aránya a közüzemi számlák fizetésénél még mindig 80 százalék körüli.
Túlteljesültek a 2012-ben bevezetett napközbeni átutalásra vonatkozó elvárások, a szereplõk alkalmazkodása lezajlott. Bár a jogszabályok szerint 4 órán belül kell végbemennie a napon belüli átutalásoknak, valójában az adatok szerint 2 óra alatt megtörténnek ezek. A folyamat GIRO-ra esõ része 15 percen belül lezajlik.Emellett tovább gyorsítaná az MNB az átutalásokat. Vannak országok, ahol a valós idejû átutalás már mûködik, a jegybank ennek lehetõségét még csak vizsgálja. A napközbeni átutalási ciklusok akár napi 10-re, 12-re sûrûsödhetnek majd. A csoportos beszedéseket és a Magyar Államkincstár forgalmát átvinnék a jelenlegi éjszakaiból a napközbeni rendszerbe.
Az MNB bevezetné egy nemzetközi elszámolási folyamatba (CLS) a forintot, amelyben kockázatmentesen egyenlíthetõk ki devizaügyletek. Több európai ország is benne van a rendszerben, és a jegybank elõnyösnek tartaná a belépést, ugyanis megszüntetheti a devizakiegyenlítési kockázatot a forint mûveletek esetén, és erõsítheti a pénzügyi közvetítõrendszer stabilitását.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|