A BM idei, térfigyelõ kamerarendszerekre kiírt pályázatának megyei nyertesei közül több nem új keletû jelentkezõ, már 2010–11 óta bíznak a támogatásban, s várják a napot, amikortól új eszköz kerül a bûnüldözõ szervek kezébe. Egy indok a szükségességére: Hajdúböszörményben, ahol már 2009 elõtt is pásztázott kettõ kamera, s a városrehabilitációs program végére összesen 37 üzemel majd, több bûneset felderítésében jár köszönet az eszköznek s az utólag visszanézett felvételeknek. Egy közelmúltbeli baleset után is hamar tisztázódott a segítségével, ki kit szorított le az útról, és számos kerékpárlopást is rögzített a kamera. A város alpolgármestere, dr. Cs. Varga László elmondta, õk hasznosnak ítélték meg a létét, az embereket nem zavarja – derül ki a visszajelzésekbõl, sõt tippeket is adnak, hová szeretnének még újakat.
Megjavultak

Viszont érdekesnek tartottuk, hogy míg Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kiemelte, a pályázatok értékelésében részt vett az ORFK, véleményezte a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács elnöke, s elsõdleges szempont volt a települések nem túl fényes bûnügyi statisztikája, addig az általunk megkérdezett nyertes települések nagy része kiemelte, jó vagy jobb a közbiztonság arrafelé.

Az egykor bûnös városnak titulált Hajdúhadházon a korábbi 6 helyett 20 kamera lesz nyár végére. Csáfordi Dénes polgármester a rendõrkapitány tavalyi évértékelését idézte, mely szerint minden bûncselekmény kategóriában jelentõs csökkenést sikerült elérniük. 2013-ban 1650 bûncselekményt regisztráltak, míg 2012-ben ez a szám 2367 volt – ami 30,3 százalékos csökkenést eredményezett. Öt évre visszamenõleg megállapítható, hogy 2013-ban történt a legkevesebb bûncselekmény a közterületen. – Hadházon közel egy évtizede vannak köztéri kamerák, de azokat egy ideig nem használták – mondta Csáfordi Dénes. – 2011-ben kezdtünk tárgyalni errõl a rendõrséggel, együttmûködést kötöttünk, emellett a közbiztonsági helyzet folyamatos javulásához hozzájárult a rendõrök, mezõõrök, polgárõrök összehangolt munkája is – emelte ki.

Monostorpályi a másik példa arra, hogy bár már az elõzõ ciklusban felmerült a kameratelepítés, és 2011 táján szinte megháromszorozódtak a betörések, a polgárõrök éjszakai szolgálatának és a társszervek munkájának köszönhetõen viszont azóta kellõ a biztonságérzet. Baj a napközben mozgó házaló árusok jelenléte, akik gyakorta kicsalnak pénzt az idõsektõl. Mint azt Szabó József polgármester kifejtette, a garázda jellegû tetteknek is nehéz elejét venniük. – Az elõzõ hetekben a szórakozóhelyrõl hazafelé tartó fiatalok két buszvárót rongáltak meg. Bár meglett az elkövetõ, egyszerûbb lett volna megelõzni e tetteket, erre lesz jó a 10–12, rendszámfelismerõvel és digitális rögzítõvel ellátott kamera – mondta.

Vámospércs is folytatja a sort, hisz annak ellenére, hogy egy jó közbiztonságú városról beszélhetnek azt tapasztalják, a kisebb értékû rongálások, lopások felderítése sikertelenebb. – A legnehezebb a közösség számára az elmúlt években megteremtett értékeinket megóvnunk: hiába kerítettük be, nem sikerült megoldanunk a mûfüves pályánk, a temetõnk, játszótereink, köztereink, sporttelepünk, s nevelési-oktatási intézményeink védelmét – fogalmazott Ménes Andrea polgármester. Hozzátette, remélhetõleg a 16 új kamera egyrészt visszariasztja a bûnözõket, másrészt fokozza az emberek biztonságérzetét.

– Azt vallom, hogy a közbiztonság közös cél, melyért a rendõrség mellett az önkormányzatnak, s az állampolgároknak is meg kell tenniük a tõlük telhetõt. Elsõsorban azzal, hogy minden lehetséges eszközzel óvják, védik, õrzik értékeiket. Az önkormányzat ezzel a pályázattal egy fontos lépést tett újra az itt élõ emberek biztonságáért.