Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezetõ elemzõje szerint Varga Mihály szerdai bejelentése alapján várhatóan az árfolyamrés kérdésében fog tiszta vizet önteni a kormány a pohárba jövõ pénteken, arra van tehát esély, hogy az árfolyamrést viszonylag rövid idõn belül visszakapják a lakossági devizahitelesek. Az egyoldalú kamatemelések kérdésében õsszel dönt a kormány, a teljes devizahiteles mentõ csomag keretei között.

A Concorde vezetõ elemzõje az MTI-nek elmondta: az árfolyamrés viszonylag kis tétel a teljes csomagon belül, az egyoldalú kamatemelések jóval nagyobb léptékûek. Számításaik szerint az árfolyamrés visszafizetése 50-60 milliárd forintos veszteséget okozhat a bankrendszernek, az egyoldalú kamatemelések visszafizetése pedig 400-450 milliárd forintos tétel lehet. Az OTP-t az árfolyamrés visszafizetése miatt mintegy 6 milliárd, az egyoldalú kamatemelések visszafizetése miatt körülbelül 70 milliárd forintos veszteség érheti.

Gyurcsik Attila azt, hogy a másik bankpapír, az FHB árfolyamán kevésbé érzõdik a devizahiteles mentõ csomag hatása, a két részvény eltérõ likviditásával magyarázta. Az OTP a leglikvidebb magyar papír, befektetõi aktívabban, gyorsabban reagálnak, az FHB kisebb piaci szereplõ, mozgása is kisebb - magyarázta (Az OTP szerdán 16.54-kor 1,35, az FHB 0,67 százalékos mínuszban volt.)

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán, a kormányülés szünetében tartott tájékoztatón bejelentette: kormány még a héten benyújtja az Országgyûlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a Kúria jogegységi döntésének megállapításait illeszti be a jogrendbe.

A kormány álláspontja szerint a becsapott ügyfelek részére az összes törvénytelenül elvett pénzt vissza kell fizetniük a bankoknak, a rendezés kiterjed valamennyi devizaalapú hitel- és kölcsönszerzõdésre, valamint a pénzügyi lízingszerzõdésekre is.

A devizahiteleseket ért tényleges károk elszámolása a második lépcsõben valósul meg, arra szeptemberben tesz majd javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium, egyeztetve a Magyar Bankszövetséggel, és bizonyos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) - mondta a miniszter.

A Kúria június 16-i jogegységi döntésében kimondta: a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelõ tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerzõdés erre vonatkozó része nem érthetõ, az egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõsége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.