A parlamentnek hétfõn benyújtott törvényjavaslat szerint erre csak akkor van mód, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás elõtti eredménye nulla vagy negatív. Az indoklás szerint a módosítás figyelemmel van arra is, nem kizárt, hogy egyes adózóknak kreatív ügyletekkel negatív lett a társasági adóalapjuk.

Az elõterjesztés rögzíti, hogy a társasági adóban, a személyi jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek az az összeg számít, amellyel az adóalany a reklámadóalapját csökkentette, azaz két adóban egyidejûleg ugyanazzal a tétellel nem lehet csökkenteni az adóalapot.

Új elõírás is vonatkozna a reklámozóra: nyilatkoznia kellene adókötelezettségérõl, ha ezt nem teszi meg, akkor ez a reklám megrendelõjét terheli - ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék.

Az adóelkerülés megakadályozásával érvel L. Simon László amellett, hogy nem csökkenthetõ a társasági adó alapja a reklám közzétételével összefüggõ ráfordítással, ha az adóalany nem tudja igazolni, hogy a reklámadóval sújtott cég befizette az adót.

Az elõterjesztés szerint nõ az adóalap abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségek, azaz sales house-nak - olvasható az indoklásban.

Ekkor az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítõ társaságnál megjelenõ árréssel, azaz a sales house megrendelõjétõl származó árbevételének és az azzal összefüggésben elszámolt, az adóalanynak járó díjak különbözetével.

L. Simon László azt is kezdeményezi, hogy pontosítsák a nettó árbevétel fogalmát, amire szerinte azért van szükség, hogy ne csak a magyar számviteli és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, hanem valamennyi, Magyarországon reklámot közzétevõ esetében egyértelmûen értelmezhetõ legyen az adóalap.

A fideszes politikus azzal magyarázza ezt a rendelkezést, hogy a reklámozó csak olyan szervezetekkel kössön szerzõdést a reklám közzétételére, amelyek átlátható, jogkövetõ módon eleget tesznek a reklámadó-kötelezettségnek.

Változtatna az internetes reklámokra vonatkozó szabályon: nemcsak a túlnyomórészt magyar nyelven, hanem a túlnyomórészt magyar nyelvû internetes oldalon közzétett reklám is adózna.

A törvényjavaslatot már pénteken elfogadhatja az Országgyûlés, amennyiben a plénum hozzájárul a kivételes eljárásban történõ tárgyaláshoz. Az ehhez szükséges képviselõi aláírásokat L. Simon László csatolta.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt héten - amikor bejelentette, hogy adóhatósági eljárást kezdeményez a Magyar RTL ellen - beszélt arról, hogy a tévétársaság az elmúlt években egy olyan tranzakciót hajtott végre, amellyel összefüggésben - egy jelentõs veszteségelhatárolással - mentesülnének a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is.