A vevõk nagy változással találkozhattak: több idõt kaptak arra, hogy netes rendelés esetén elálljanak a vásárlástól, szigorodtak a termékbemutatókra vonatkozó szabályok, vagy például eltûntek a rejtett költségek az internetes rendeléseknél. Ezek mellett az új irányelv tisztázza a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmát is.

Az új fogyasztóvédelmi irányelv (a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv) június 13-án lépett életbe Magyarországon is. A változások értelmében a fogyasztó sokkal könnyebben tehet majd panaszt, ha vásárlása során esetleg átverik, és könnyebben érvényesítheti majd a jogait, ha szorult helyzetbe kerül - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az új szabályozásból többek között kiderül milyen, a hibás termékre vonatkozó csere, vagy javíttatási lehetõségeink vannak: kihez fordulhatunk, ha problémánk adódna. Már a március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv bevezette a termékszavatosság intézményét a régóta alkalmazott kellékszavatosság és jótállás mellé. De a tapasztalatok azt mutatják, kevesen ismerik ezt a lehetõséget, és még kevesebben élnek vele.

A termékszavatosság azt jelenti, hogy ha problémánk adódna a megvásárolt áruval, rögtön a gyártóhoz fordulhatunk javításért vagy cseréért. Ez azért nagyon hasznos, mert sokszor nem lehet felvenni a kapcsolatot a kereskedõvel, vagy mert nem ismeri el jogos, nem a használatból fakadó hibának. Ezekben az esetekben nagy könnyebbség lehet, ha a gyártót kereshetjük fel a problémánkkal. Emellett továbbra is fordulhatunk természetesen az eladóhoz is (kellékszavatosság), ha gondunk adódna a termékkel. Kevesen tudják, hogy csak rajtunk áll, melyiket választjuk.

Azonban mint azt Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) sajtószóvivõje elmondta, egyelõre ha tehetjük, érdemes inkább az eladóhoz fordulni, ha hibát észlelünk, mert a szabályozás új, és nehézkes lehet még az ügyintézés. Emellett miután március óta létezik Magyarországon ez a lehetõség, csak az ezután vásárolt termékekre érvényes. Egy januárban vásárolt televízióval tehát nem fordulhatunk a gyártóhoz. Egy olyan termék esetében, amit március óta vettünk, és problémánk adódott vele, elõször érdemes tehát a kereskedõhöz fordulni, majd ha vele nem tudunk megegyezni, megpróbálhatjuk a gyártónál érvényesíteni jogainkat. Egyelõre csak akkor kerüljünk a döcögõsen mûködõ termékszavatosság intézményéhez közel, ha nincs más lehetõségünk.

Az a feltételezés, hogy nem jutunk dûlõre a kereskedõvel, nem a valóságtól elrugaszkodott: sokan fordulnak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz azzal a kéréssel, hogy segítsenek nekik megegyezni az eladóval. Ugyanis a kellékszavatosság második évében a vevõnek kell szakértõi véleménnyel igazolnia, hogy gyári eredetû az adott hiba. Amit a kereskedõ vagy elfogad, vagy nem. Fülöp Zsuzsanna elmondása szerint a KERMI megszûntével már csak a fogyasztóvédelemhez fordulhat az, akit elutasít a kereskedõ. A fogyasztóvédelem adhat szakvéleményt - amit szintén nem köteles a kereskedõ elfogadni.

Ezután felkereshetjük a békéltetõ testületet, ami közvetítõ fórumként mûködik a kereskedõ és a vevõ között. Ha itt sem sikerül megegyezni, bíróságra kell vinni az ügyet. A fogyasztóvédelem ezekben az esetekben annyit tehet, hogy segít a vásárlóknak, mire hivatkozzanak annak érdekében, hogy számukra kedvezõ végkimenetelû legyen az ügy. Az NFH-hoz forduló panaszosok fele mind a szavatosság-jótállás problémakörében keresi fel a hatóságot.

Bizonyos termékek esetén (jellemzõen a mûszaki cikkeknél, táskáknál, vagy épp cipõknél fordul elõ) érvényesíthetjük jótállási jogunkat is. Amennyiben bármilyen probléma lépne fel, garanciálisan orvosolják azt. Általában egy év a jótállási idõ. Azonban sok esetben a jogi szöveg félreértelmezése miatt például a kereskedõ nem tesz eleget a jótállásnak.

A Budapesti Békéltetõ Testület (melynek célja, hogy a fogyasztó és a szolgáltató közötti vitás kérdéseket a bíróságon kívül oldja meg) információi szerint van olyan fogyasztó, aki a kétszázezer forintos telefonját több hónapja nem tudja rendesen használni, mert folyton csak "javítják", de nem cserélik. Annak ellenére, hogy az ügyfél kéri a cserét. Emellett sok olyan panaszról is hallani, amikor a 15 napos eljárási idõt nem tartják be, azaz nem történik meg ennyi idõn belül a csere, vagy a javítás. De olyan esetrõl is lehetett hallani régébben, hogy internetes rendelés után a sérült telefont nem cserélték ki, mondván nem mûködésében korlátozott az eszköz, csupán esztétikai hibája van. A jogalkotó szándéka szerint ezentúl könnyebben felléphet majd a vásárló az efféle kereskedõk ellen.