A kibertér már mindent lehet lopni, üzleti titkokat, pénzt, jó hírnevet. A kiberbûnözés szerény becslések szerint is évi százmilliárd dolláros kárt okoz a világon. Sok a biztonsági rés, de nem csak a gépeken, hanem a felhasználók gondolkodásában is – mondja Krnács András, a Safer internet, vagyis a biztonságosabb internet nevû program gyakorlati oktatója. Mint fogalmazott, az adathalászat elsõsorban az elõvigyázatlan, meggondolatlan emberek sérelmére történik.

Az átveréses bûncselekmények egyik leggyakoribb típusa a „nigériai levél” nevû [...] (kéretlen e-mail üzenet), amely módszer már a XIX. században is mûködött, csak nem a bûnözõk nem elektronikusan, hanem posta, papírlevélen keresték meg lehetséges áldozataikat. A mai „nigériai levélben” egy menekülttáborban lévõ lány kér segítséget, történetét többen elhitték, és anyagi támogatást küldtek neki. Netes biztonsági szakemberek azonban kiderítették, hogy a kéretlen levelet nem Afrikából, hanem Londonból küldték szét.

Vannak olyan csalók is, akik banki jelszavakat akarnak megszerezni, ezért internetes banki oldalakat másolnak le. Ezután nincs más dolguk, mint várni, hogy ki az, aki a pénzintézete oldalát a Goggle-ban keresi meg, merthogy a keresõben hamis oldal is feljön, lévén szinte ugyanaz a címe, mint az eredetinek. Aki ilyen helyen megadja a jelszavát, felfedi azt a csalók elõtt, így hozzáférhetnek a bankszámlájához. A bûnözõk, miután bejutottak az jelszóval védett helyre, elutalhatják az ott talált pénzt, esetleg negatívba is fordíthatják az egyenleget. Arra kell figyelni ezért, hogy a hamis oldalak címsora a böngészõben nem https-sel  kezdõdik, hanem http-vel. A s betû mindig ott van internetes banki oldalaknál, mint a biztonságos böngészés protokollja – tette hozzá a szakember.

A közösségi oldalakra kitett adatokkal is visszaélhetnek idegenek. Ausztráliában bûnözõk törtek egy nagymamára, akit annyira megvertek, hogy majdnem meghalt.  A rablók azt a pénzt keresték, amirõl a Facebookon szereztek információkat, és amirõl úgy tudták, hogy köze van az asszonynak. A közösségi oldalra kitett fényképen egyébként egy ágyon pénzt számoló társaság volt látható – mondta. Krnács András felhívta a figyelmet, hogy manapság a korszerû fényképezõgépek, telefonok eltárolják a GPS adatokat is, azt, hogy hol készült a fotó.

A legkiszolgáltatottabbak a gyerekek, hiszen még nem tudják fölmérni, hogy bizonyos adatok, képek megosztásával zaklatásnak is kitehetik magukat. Benák-Tömöri Judit klinikai szakpszichológus szerint a probléma megoldásának része, hogy a szülõ ne hagyja, hogy gyermeke már kiskorában, akár ötévesen számítógépes játékokat játsszon, mert ezt hamarosan, és túl korán követheti az ellenõrizetlen internetes szörfölgetés is.