Izgalmas kísérlet indul július elsejétõl Göteborgban.  A svéd nagyvárosban közalkalmazottak egy csoportja csak napi hat órát fog dolgozni, míg a többiek rendesen nyolc órát, ahogy eddig is. Sok szempontból értékelik majd a két csoport munkáját, hogy kiderüljön, melyik munkarend a hasznosabb.

Arról, hogy Göteborgban miért lehet sikeres a próbálkozás, egy helyi politikus, Mats Pilhem beszélt a Washington Postnak. A kísérlet során azt fogják a leginkább figyelni, hogy a hatórás mûszakban dolgozó stáb egészségesebb és boldogabb lesz-e a változástól, és hogy lesz-e hatása mindennek az idõsekre. Ezenkívül a változtatás célja a munkahelyteremtés, ráadásul az új munkarend segíthet elérni, hogy a nemek között egyenlõbb feladatmegosztás és fizetés alakuljon ki. Fõleg mert az eddig részmunkaidõben dolgozó nõk hirtelen teljes állásban találnák magukat.

Hasonló kísérlet történt már korábban Kiruna városában is, még 2005-ben, ahol végül maradtak a nyolcórás megoldásnál. A képviselõ szerint azonban a korábbi svéd kísérletek is jó eredményeket hoztak, például megtakarítást az önkormányzatnak, mert kevesebb volt a táppénz. Ugyanakkor korábban nem fektettek elég idõt és energiát a reform végrehajtásába. Ez most másképp lesz, ígéri Pilhem, aki szerint egy éven át fog futni a mostani kísérleti szakasz.

A göteborgi politikus azzal nem ért egyet, hogy a több szabadság kiadása hasonlóan jó hatásokat érthetne el. Ugyanis a mindennapi élet minõségét szeretnék javítani, és azon csak rövid távon segít az, ha valaki egy héttel tovább utazhat el. Reményeik szerint, ha beválik a kísérlet, akkor országszerte elterjedhet majd a változtatás.

Amióta megjelentek az ötlettel a médiában, sorra keresték fel õket svéd önkormányzatok, hogy megnéznék, mi lesz ebbõl. Svédországban hasonló változtatás a magánszektorban már történt, a Toyota autógyár 2002 óta hatórás munkanapokat vezetett be a helyi érdekeltségeinél – és azóta javult a hatékonyságuk.

„Azt gondolom, lehetséges, hogy valakinek jó munkamorálja legyen, és azért dolgozzon, hogy a társadalmat szolgálja, és mégis értékeljen a munka mellett más dolgokat is az életben. Ahhoz, hogy fenntartsuk az erõs gazdaságot, szükségünk van olyan emberekre, akiknek megmarad az ereje arra, hogy nyugdíjas éveikben is tudjanak dolgozni” – mondta még el Pilhem a Washington Postnak.

Bagdy Emõke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta a Napközben szerdai adásában azt mondta, nagyon érdekes hipotézis, hogy ha az ember rá van szorítva, akkor ugyanannyi feladatot kevesebb idõ alatt is el tudja végezni a munkahelyén. Magyarországon azonban az lenne a probléma a hatórás munkanappal, hogy az emberek a felszabaduló idõt nem a svédországi kísérletben megszabott célra használnák, hanem rohannának plusz munkát vállalni – véli Bagdy Emõke.

A probléma azonban egyelõre csak elméleti, mert, mint Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke mondta, nem tud róla, hogy Magyarországon valaki a hatórás munkanap bevezetésével próbálkozna. Sõt, a HR-szakember szerint nagyon sokan a hivatalos nyolcórás állásukban kilenc-tíz órákat dolgoznak.