Már nyolc embert kezelnek, illetve vizsgálnak a debreceni kórházban, akik valamilyen módon megfertõzõdhettek a Tiszafüred-Kócsújfalu egyik tanyájáról származó, lépfenével fertõzött szarvasmarháktól, vagy azoknak az étkezésre szánt húsától.
Húsz év, hat eset

Az elmúlt húsz évben a mostani a hatodik nyilvánosságra került lépfene okozta megbetegedés Magyarországon, legutóbb áprilisban a Debreceni Állatkert egyik hímoroszlánja pusztult el a kórban. Az ember a betegséget beteg állattól, állati tetemtõl, kényszervágással, állati eredetû élelem feldolgozásával és fogyasztásával, valamint állati bõrök vagy szõrök kezelése révén kaphatja meg. A lépfene kórokozója (ami az állatoknál magas lázat, hidegrázást, étvágytalanságot és elesettséget okoz) akár évtizedekig képes fertõzõképes állapotban maradni a talajban vagy a kutak iszapjában. A kórokozót 1876-ban a Nobel-díjas Robert Koch német orvos mutatta ki.
Konkrét történetek

Húsz éve lépfene-bacilust találtak a hatóságok annak a lótrágyának a származási helyén, amit gombatermesztõk megrendelésére szállítottak Soltról Csepelre, Etyekre és Törökbálintra. Két évvel késõbb (2005-ben) legalább félszáz szarvasmarhát kellett levágni és megsemmisíteni Nógrád megyében, ahol lépfene támadta meg az állatállomány egy részét. Aztán újabb év telt el és a kór ismét felütötte a fejét.