A testület felidézte: mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind a Kúria megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését az alaptörvénynek arra a rendelkezésére hivatkozva, hogy a kérdés nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettséggel összefüggõ.

Az Ab-hez benyújtott panasz a kizárt tárgykör és a konkrét egyezmény egyes rendelkezéseinek viszonyát vitatta arra hivatkozva, hogy az egyezmény csak együttmûködést rögzít a felek között, konkrét beruházásra vonatkozó kötelezettséget nem.

A testület szerint ugyanakkor a panasz nem tér ki arra, hogyan egyeztethetõ össze az együttmûködés egyik lehetséges formáját tiltó népszavazási kérdés a népszavazáson való részvétel jogával. Az Ab szerint habár az alkotmányjogi panasz formálisan a népszavazásban való részvétel jogának sérelmét állítja, tartalmi szempontból azonban nem vet fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvetõ alkotmányjogi jelentõségû kérdést.