Így – bár erre az elõzetes nyilatkozat alapján készen állnak – aligha lesz szükség a bírák szabadságról visszahívásának.

A köztársasági elnök – minden alkotmányossági aggályt hangsúlyozó ellenkezés ellenére – már csendben aláírta a kormányzati adósmentõ csomagot. Várhatóan napokon belül ki is hirdetik a jogszabályt (erre lapzártánk idõpontjáig még nem került sor, a reklámadót azonban már kedden kihirdették). A perekre vonatkozó kitételek ezt követõen nyolc nap múlva (egyszerûen így szól a törvény) lépnek hatályba. Akkor, amikor már javában tart a bírósági ítélkezési szünet. Több hír is szólt arról, hogy a soron kívüli ügyekben ettõl függetlenül is folynak az eljárások. Az adósok azonban aligha reménykednek abban, hogy ez számukra hoz valamit. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tájékoztatás szerint több ezer, a devizaadósok által indított per leállítása várható

A törvény értelmében ugyanis, mint arról korábban az MTI hírt adott – felfüggesztik a folyamatban lévõ, jobbára adósok által indított, országszerte mintegy tízezer eljárást, amelyek közül 4600 a fõvárosban zajlik. A törvény csak azt teszi lehetõvé, hogy a pénzintézetek által a tisztességességet igazoló eljárások ne akadjanak meg.

Az idõpontok alapján azonban úgy tûnik, hogy még a bankok miatt sem igazán lenne szükség a bírák szabadságról visszahívására. Utóbbira egyébként – mint azt a Kúria elnöke a félévzáró sajtótájékoztatón is hangsúlyozta – a bíróságok készen álltak. (Persze ehhez nem ártott volna hamarabb jelezni a kormányzati igényt.)

Magasabb fokozatra kapcsolnak az ügyvédek

Ha a most aláírt törvény villámgyorsan kihirdetik, akkor is a törvénykezési szünetet követõen jár le a bankoknak adott határidõ. Az OBH szerint a pénzintézetek számát alapul véve, körülbelül 400 új perre lehet számít. A korábban kialakult gyakorlat alapján ugyanis az idén nyáron is július 15-étõl augusztus 20-áig tart a törvénykezési szünet. (A kihirdetés utáni nyolcadik nap és a 30 napos határidõ már ezen túlnyúlik.) Az sem mellékes persze, hogy ez az idõszak polgári ügyekben a határidõk számításakor nem vehetõ figyelembe. (Amúgy az elévülési határidõkrõl amúgy is szól a kormányzati törvénycsomag).

Az elõzõekben leírtak ellenére néhány ügyvéd most igyekszik intenzív hirdetéssel új ügyfeleket szerezni. Akad jogász – annak ellenére, hogy nekik tilos az ilyesmi –, aki a Facebookon fizetett szponzorációval próbálja rábírni az adósokat arra, hogy a kormányzati csomag és az árfolyamgát helyett inkább nekik fizetve próbáljanak jobb helyzetbe kerülni.

Sokan – köztük Léhmann György, aki indítványozta a Kúriánál, hogy az a luxembourgi Európai Bíróságnál elõzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását kérelmezze az adóssegítõ törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban – azt hangsúlyozzák: a törvény csak néhány vitás pontról szól. Szemben a több mint tucatnyival, amiben szintén lehet problémát találni a devizahiteles szerzõdésekben. A mostani törvényt (amiben valóban nem rendelkeznek az elszámolás pontos módjáról) sok ügyvéd kifejezetten idõhúzásnak tartja.