A magyar kenyerekben, zöldség és gyümölcstermékekben ugyanúgy megtalálhatóak növényvédõszer-maradványok, mint a brit kenyerekben. Csakhogy a NÉBIH szerint nem kétséges, hogy ezek teljesen ártalmatlanok az emberi szervezetre nézve. Mint elmondták: "A szakszerû és elõírás szerinti növényvédõ szeres kezelés nem okozhat olyan mértékû növényvédõszer-maradék szintet a fogyasztásra szánt terméken, illetve termékben, amely az emberi egészségre bárminemû kockázatot jelentene.

Mielõtt egy készítmény engedélyezésre kerül, az élelmiszer-biztonsági hivatal elvégez egy fogyasztói kockázatbecslést. Ez biztosítja azt, hogy az adott készítmény sem rövid, sem hosszú távon nem jelent veszélyt a fogyasztókra nézve.

Már a jogszabályok által meghatározott szermaradék határérték (MRL) sem tekinthetõ egészségre veszélyesnek, azaz ha a határértéknél több kémiai maradványanyag lenne egy-egy termékben, az sem jelentene azonnali (minden esetben jelentkezõ) egészségügyi problémát. A határérték megállapítása azért fontos, hogy megfelelõ mennyiségû növényvédõ szer lehessen az adott termésben. Elegendõ ahhoz, hogy a kórokozóktól megvédje a termést, de ne túl sok ahhoz, hogy a feldolgozás után az emberi szervezetbe jutva gondot okozhasson.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan ellenõrzi a friss fogyasztásra szánt zöldségek-, gyümölcsök- és gabonafélék, növényvédõszer-maradék tartalmát, beleértve a növényi-, és állati eredetû feldolgozott termékek, bébiételek és friss állati eredetû termékeket is. Az elmúlt években a hatóság a friss gabonafélék mellett liszt termékeket vizsgált, melyek növényvédõszer-maradék tartalma nem adott okot további felmérõ jellegû megfigyelésre, például a kenyér termékek körében.

Van, aki nem így gondolja

A brit helyzet azért is igen érdekes, mert két csoportra oszlik, ki mit gondol a növényvédõ szerekrõl. Nagy-Britanniában a kormány megbízásából készült a növényvádõszer-maradványokkal kapcsolatos felmérés (Defra Expert Committee on Pesticide Residues in Food (PRiF), melynek során több mint 2000 kenyérmintát vizsgáltak. Míg 2001-ben a kenyértermékek 28 százalékában találtak efféle káros maradványanyagokat, addig 2013-ban már 63 százalékukban. A minták 17 százalékából nem is egy, hanem többféle növényvédõ szer is kimutatható volt. Azaz ott növekvõ arányban találhatók meg ezek az anyagok a kenyerekben.

A Defra kutatói csoportja szerint ez a növekedés nem ad aggodalomra okot. Csupán azt jelenti, hogy egyre jobb mûszerekkel tesztelik a mintákat, és emiatt már kisebb növényvédõ szer tartalmat is ki tudnak mutatni. Az õ álláspontjuk is az, hogy nincs az emberi egészségre káros hatása a kenyerekben található növényvédõ szereknek. Ugyanakkor a kutatás eredményeit feldolgozó egyik szervezet (akik az élelmiszerek kémiai maradványoktól való megtisztításáért dolgoznak, a Pesticide Action Network (Pan) UK) szerint már ezen anyagok akár kis dózisú rendszeres fogyasztása is káros lehet. Bár leszögezték azt is, hogy ahhoz, hogy bizton megállapíthassanak efféle káros hatásokat, további vizsgálatokra lenne szükség.