Az önkormányzatiság elve olyan alkotmányos érték, amely a helyi közösségekhez tartozók demokratikus akaratnyilvánításán nyugszik - hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: ezért fontos, hogy az õszi választások alkalmával a polgárok minél nagyobb számban szóljanak bele saját közösségeik sorsának alakulásába. Kiemelten fontos azt is, hogy a választások lebonyolításának minden alkotmányos feltétele biztosított legyen - hangsúlyozta.

Áder János azt írta: az Alkotmánybíróság (Ab) 2014. július 21-én meghozott határozata egyértelmû és világos helyzetet teremtett az önkormányzati választások törvényi szabályozásában. Az Ab döntését követõen semmilyen olyan alkotmányos aggály nem vethetõ fel, amely befolyásolhatná a 2014-es önkormányzati választások törvényes kiírását és lebonyolítását - szögezte le.

Azzal, hogy az Alkotmánybíróság hétfõi döntése pontot tett a választások rendjét befolyásoló vitás kérdések mindegyikére, minden akadály elhárult a választások kiírása elõl - fogalmazott az államfõ, megjegyezve: ezért - élve köztársasági elnöki jogkörével - a szerdán meghozott államfõi határozatával 2014. október 12-ére tûzi ki az önkormányzati választások idõpontját.

Október 12-én lesz a nemzetiségi választás is

Áder János köztársasági elnök október 12-ére tûzte ki a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választását, ez pedig azt jelenti, hogy ugyanezen a napon lesz a nemzetiségi önkormányzati képviselõk választása is.

A jogszabály szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselõk választását a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani. A választást a Nemzeti Választási Bizottság tûzi ki, a szavazás elõtt legalább 75 nappal, azaz legkésõbb július 29-éig. Az NVB a következõ ülését csütörtökön tartja, és napirenden szerepel a nemzetiségi választás kitûzése, így várhatóan már akkor kitûzi a nemzetiségi önkormányzati képviselõk általános választását.

A törvény szerint azonban nem minden településen lesz minden nemzetiségnek választása: nemzetiségi választást ott lehet kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Az NVB tehát határozatában felsorolja majd, hogy mely településeken, mely nemzetiségek választását tûzi ki, és meghatározza azt is, a voksoláson induló jelölteknek hány ajánlásra van szükségük a nyilvántartásba vételhez.

A voksolásra a választópolgárok szeptember 26-áig vetethetik magukat fel a nemzetiségi névjegyzékbe. Aki ezt nem teszi meg, az nem szavazhat a nemzetiségi képviselõk választásán, és nem is indulhat jelöltként. Az NVI adatai szerint a 2011-es népszámlálás alapján 2715 választást kell kiírnia az NVB-nek, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függõen) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja.

A legtöbb választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.

Az októberi nemzetiségi választások újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. Korábban ezek egymásra épültek, és csak hónapokkal késõbb alakulhattak meg az országos nemzetiségi önkormányzatok. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol - mivel nem vallják magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak - a települési választást nem lehet kiírni. A négy évvel ezelõtti önkormányzati választásokkal egy idõben 2321 nemzetiségi választást tartottak.