Egy évvel korábban még 2,1 százalékos létszámcsökkenést regisztrált a KSH az iparban.

Az összes munkavállaló 73 százalékát képviselõ fizikai foglalkozásúak száma 0,4, a szellemi foglalkozásúaké, 1,0 százalékkal nõtt tavaly.

2013-ban az ipar legnagyobb nemzetgazdasági ágában, a feldolgozóiparban 0,7 százalékkal nõtt, míg a másik kettõben csökkent a létszám az elõzõ évhez viszonyítva: az energiaiparban 2,1 százalékkal, a kis súlyú bányászatban pedig 3 százalékkal.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban 0,1, és 9 százalék közötti mértékben emelkedett az alkalmazásban állók száma, a többi ötben pedig 0,2, és 6,5 százalék közötti létszámfogyás volt. A legnagyobb mértékben, 9 százalékkal a jármûiparban nõtt a létszám: az iparágban mintegy 6500-zal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, elsõsorban az autógyáraknak köszönhetõen. Itt a szellemi foglalkozásúak létszámának növekedése – ami 10,7 százalékot tett ki – is gyorsabb volt, mint a fizikai foglalkozásúaké (8,5 százalék).

A feldolgozóipari alágak rangsorában csakúgy, mint az elõzõ években, 2013-ban is az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása volt a legnagyobb foglalkoztató. Az iparágban csak minimálisan (nem egészen 200 munkavállalóval) dolgoztak kevesebben, mint 2012-ben. A jármûgyártás megelõzte a 2012. évhez képest a foglalkoztatásban a harmadik helyre csúszott, a mintegy 75 ezer fõt alkalmazó fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása alágat.

Az ipari termelés 1,4 százalékos növekedése a létszám 0,6 százalékos bõvülése mellett ment végbe 2013-ban, így a termelékenység színvonala – azaz az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés – 0,8 százalékkal magasabb volt, mint az elõzõ évben.

Tavaly az iparban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 248 447 forint volt, 4,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ipari keresetek növekedése 0,6 százalékponttal meghaladta a versenyszféra egészére jellemzõ értéket (3,6 százalék).

Az ipari ágak, alágak közül a legnagyobb bruttó átlagkeresetet, 589 642 forintot a kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás területén kapták a dolgozók, a második helyet a gyógyszergyártás állt (410 846 forint), de 400 ezer forinton felül kerestek még az energiaiparban foglalkoztattak is. A havi bruttó átlagkereset változatlanul a könnyûipar területén, a textília, ruházat, bõr és bõrtermék gyártásában volt a legalacsonyabb, 142 132 forint.