2018. szeptember 21. Péntek, Máté, Mirella.
 
Aki fák közelében él, kevesebbet betegForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-08-04 09:34:45
A légszennyezés kiszûrése révén a fák évrõl évre dollármilliárdokat takarítanak meg az egészségügy számára világszerte, nem is szólva a kedvezõ pszichés hatásokról.

Több kutatás megerõsítette, hogy a fákkal körülvett környezetben élõk kevesebbet betegek, gyorsabban gyógyulnak, és jobban érzik magukat a bõrükben. Az Environmental Pollution (Környezetszennyezés) címû folyóirat legújabb számában jelent meg az a tanulmány, amely a fák betegségmegelõzésben betöltött szerepét vizsgálja. A tanulmány szerzõi azt írják, hogy például 2010-ben a fák körülbelül 17 tonnányi szennyezõdéstõl tisztították meg a levegõt az USA-ban, ezáltal 850 haláleset és közel 670 ezer légúti megbetegedés kialakulásának vették elejét – emeli ki a The Atlantic portál cikke.

A kutatás megállapításait egy, az Egyesült Államokat ábrázoló térkép foglalja össze, amely részletesen bemutatja, hogy mely területeken a legnagyobb a fák egészségvédõ hatása. Általánosságban elmondható, hogy minél több fa van egy adott területen, annál több szennyezõdést képesek kiszûrni. Azonban a sûrûbben lakott, urbánus régiókban minden egyes fának nagyobb szerepe van, mint vidéken, hiszen városban egy fának arányaiban sokkal több emberrõl kell „gondoskodnia” – írja a cikk.
Kevesebb fa, több haláleset

Amikor az Egyesült Államokban veszélyes méreteket öltött a smaragd kõris kéregrontó bogár pusztítása, párhuzamosan megugrott a szív- és érrendszeri betegségekre, valamint légúti problémákra visszavezethetõ halálesetek száma is. Egy 17 évet felölelõ, az USA 15 államát érintõ vizsgálat több mint 6 ezer légúti, továbbá 15 ezret meghaladó szív- és érrendszeri halálesetet írt a kéregrontó bogár számlájára.

Egy korábbi, az 1970-es években született tanulmány a fák kedélyjavító hatására világított rá: azok a súlyos mûtéten átesett páciensek, akik kórházi ágyukról az ablakon kinézve fákat láttak, gyorsabban gyógyultak, mint azok a társaik, akiknek szobájából a szomszédos épületekre volt kilátás. Egy másik kutatás pedig azt állapította meg, hogy közvetlenül a mellrák diagnózisa után a nõk sokkal jobban tudtak a betegség legyõzésére koncentrálni, ha hetente legalább két órát a szabadban, fák között töltöttek.
Évente hétmillió áldozat

A WHO adatai szerint a légszennyezés globális szinten évente 7 millió áldozatot szed. Az egészségügyi kiadásokon túlmenõen a levegõszennyezés járulékos költségeit, például az épületekben okozott károkat vagy a kiesõ termést is figyelembe véve a mostani tanulmány 86 milliárd dollárra becsüli az amerikai fák által elvégzett levegõtisztítás éves összértékét. Ha másért nem is, ezért mindenképpen érdemes minél több zöldfelületet kialakítani, fõleg a városokban – írja a szerzõ.

A kutatás

Az Egyesült Államok Erdészeti Hivatalának kutatásai alapján úgy tûnik a keleti parton és a Középnyugaton egyre növekvõ számban elõforduló szív- és érrendszeri, valamint alsó légúti halálesetek szoros összefüggésbe hozhatók a régióban található 100 millió fa kivágásával. Bár a vizsgálati eredmények megerõsítik azokat az elképzeléseket, melyek szerint a természetes környezet jelentõs hatással van az emberek egészségi állapotára, a kutatóknak nem sikerült ok-okozati összefüggéseket megállapítaniuk a fakitermelés és az egészségi állapot között, így a kettõ közti kapcsolat továbbra sem világos.

A tudósok 1300 megyébõl és 15 államból származó demográfiai, halálozási és erdészeti adatokat vizsgáltak meg az 1990 és 2007 közötti idõszakból. Az adatok összevetése után kiderült, hogy az egészségügyi mutatók jelentõsen leromlottak a smaragd kõris kéregrontó néven ismert kártevõvel fertõzött régiókban.

A kártevõ pusztításának következtében ezeken a területeken a többi régióhoz képest 15.000-rel több szív- és érrendszeri haláleset és 6000-rel több alsó légúti eredetû haláleset történt. A tudósok szerint a fák pusztulása és a halálozási arány növekedése közti kapcsolat azután is megmaradt, hogy olyan tényezõket is figyelembe vettek, mint az etnikai hovatartozás, az iskolázottság és a havi kereset.

"Kétség sem férhet hozzá, hogy a halálozási arány nem az iskolázottság, a bevétel, vagy valami más változó miatt nõtt meg hirtelen: ez a növekedés csakis a fák pusztulásával hozható összefüggésbe" - nyilatkozta Geoffrey Donovan, az Erdészeti Hivatal kutatóintézetének munkatársa. "Az összefüggés ugyanis minden megyében, eltérõ demográfiai összetétel esetén is megmaradt."

A smaragd kõris kéregrontót 2002-ben Detroit mellett fedezték fel. A kártevõ mind a huszonkét, Észak-Amerikában õshonos kõrisre veszélyt jelent, mivel a fertõzött fákat szinte kivétel nélkül elpusztítja. A kutatás részletes leírása az American Journal of Preventive Medicine címû szaklap februári számában olvasható.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!