A kontaktlencsék használatának alapvetõ szabálya a lencsék rendszeres tisztítása. Ha pedig már elhasználódtak, szabaduljunk meg tõlük! Ha nem így teszünk, számíthatunk valamilyen fertõzés megjelenésére. A 23 éves tajvani diáklány, Lian Kao azonban még ennél is rosszabbul járt, miután hat hónapon keresztül viselte egyhuzamban a kontaktlencsét – alvás, sõt úszás közben sem vette ki õket. Emiatt szemét egy veszélyes egysejtû amõba támadta meg, amely elpusztította a szaruhártyáját.
Baktériumok és amõbák

A fertõzést az Acanthamoeba keratitis nevû egysejtû okozta, amely a szem és a kontaktlencse közötti térrészben telepedett meg. Az Acanthamoeba nem csupán emberi szövetekkel táplálkozik, étlapján a baktériumok is szerepelnek. A lencsék huzamosabb ideig tartó folyamatos használata oxigénhiányos környezetet teremt, ami károsítja a szaruhártya hámszövetét, és kedvez bizonyos baktériumok megtelepedésének.

A baktériumok a hámszövet pusztulása miatt keletkezõ apró sebeken keresztül megfertõzhették a lány szemét, ideális tápanyaglelõhelyet biztosítva az Acanthamoeba számára. Az egysejtû amõba ez után a bakteriális táplálék után kutatva egyre mélyebbre jutott a szemben, miközben jelentõsen roncsolta annak szöveteit. Az orvosok szerint a diáknak már egy hónapos használat után el kellett volna dobnia a kontaktlencséjét.
Mindenütt jelen van

A fertõzés leginkább a kontaktlencsét viselõket érinti, különösen azokat, akik napi szinten túlhordják a lencséket, vagy nem veszik figyelembe a lencsék szavatossági idejét – mondta az Origónak dr. Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója. Az Acanthamoeba élõhelye a víz, ezért világszerte mindenütt megtalálható. Különösen kedveli a víztárolókat, ahonnan az egysejtû a fürdõvizekbe és az ivóvizekbe kerülhet, így valamennyire gyakoribb az elõfordulása az olyan országokban, ahol a víztárolók általában a házak tetején vannak (például Angliában).

A kórokozó Magyarországon is elõfordul. Dr. Nagy Zoltán Zsolt tapasztalatai alapján a hazai esetek száma különösen a nyári idõszakban ugrik meg (elsõsorban a magas hõmérséklet, a természetes vizekben való fürdés és a nyaralások során hanyagolt higiénia miatt), ilyenkor akár heti több esettel is találkozik.
Nagyon könnyen vakságot okozhat

Az Acanthamoeba számára a szem igazi paradicsomi környezetet jelent, mivel a szaruhártya állománya és a könnyben található glükóz bõséges táplálékforrást kínál neki. Az amõba kártétele során egy igen komoly gyulladás keletkezik, ami megemészti a szaruhártya állományát. Ennek hatására teljes vastagságú heg alakul ki, ami akár pár hét elteltével igen nagyméretûre nõhet. Ha ez rossz helyen van (a szaruhártya centrumában), akkor a látást tartósan tudja korlátozni.

A szakember szerint tehát fontos, hogy a tünetek észlelése esetén minél elõbb orvoshoz forduljanak az érintettek, ugyanis amíg az amõba a szem perifériáján van, nagy eséllyel megúszhatók a késõbbi szövõdmények. A súlyosabbá váló esetek ellátása ráadásul drága, és hosszú ideig tart.
Tünetek

Elõször szempirosság keletkezik, ami egy kis idõ elteltével látszólag enyhülhet. Dr. Nagy Zoltán Zsolt szerint a legtöbben itt követnek el hibát, ugyanis visszahelyezik a kontaktlencsét a szembe. A kontaktlencse alatt nem tud megfelelõen ürülni a könnyfilm, (aminek a feladata a szaru- és kötõhártya állandó nedvesen tartása), emiatt pedig a szaruhártya megfertõzõdése (különösen, ha van némi hámhiány is) sokkal valószínûbbé válik. Az elfertõzõdést követõen a helyzet egyre rosszabb lesz: a szaruhártya gyulladása során kis beszûrõdés keletkezik, amelynek mérete egyre növekszik. A fájdalom mértéke fokozódik, és gennyesedés alakulhat ki az elülsõ szemcsarnokban. A fertõzést úgynevezett kaparékvételt követõen lehet diagnosztizálni, amely során szövetmintát vesznek a szaruhártya állományából. Ha az Acanthamoeba kórokozó jelen van, ebbõl a mintavételbõl ki lehet mutatni.
Kezelés

A betegség gyógyítása során elsõsorban helyi kezelést alkalmaznak. Ehhez többféle szemcsepp áll rendelkezésre. Acanthamoeba keratitis esetén gyakran javasolnak antibakteriális hatású szemcseppeket. Ezenkívül alkalmaznak még különbözõ fertõtlenítõszereket és pupillatágítót is. Dr. Nagy Zoltán Zsolt elmondta, hogy a fertõzésen átesett személy soha többé nem viselhet kontaktlencsét, mert a sikeres kezelést követõen is megbújhatnak Acanthamoeba kórokozóegységek a szaruhártya állományában. A legrosszabb esetben - tehát ha az állapot nem javul, és a fertõzés eléri a szaruhártya centrumát - szaruhártya átültetésére lesz szükség. A szakértõ megjegyezte, hogy ezt a transzplantációt nem szabad a betegség akut fázisában elvégezni, ugyanis ellenkezõ esetben megfertõzhetik az átültetett szövetet.
Jó tanácsok a nyárra

Világszerte 71 millió ember visel kontaktlencsét – írja a Medical Daily. Az õ figyelmüket akarják most felhívni elsõsorban a külföldi orvosok Kao esetének bemutatásával.

A magyar szakember szerint is a higiénia betartása a legalapvetõbb fontosságú a megelõzés érdekében. Különösen lényeges az elõvigyázatosság, ha finom hámsérülés van a szaruhártyán, ekkor ugyanis az amõba könnyen be tud jutni a szaruhártya állományába, ahol szaporodni kezd. A szakértõ fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ha a kontaktlencsét használók természetes vizekben fürdenek, semmiképpen se viseljenek kontaktlencsét, illetve ne dörzsöljék meg a szemüket, ezenkívül a lencsék fertõtlenítését is gondosan végezzék el naponta. A kontaktlencséket nem szabad napi szinten 10-12 óránál tovább viselni. Figyelembe kell venni azt is az egyes kontaktlencsetípusoknál, hogy például havi, vagy féléves viselési idejû lencsérõl van-e szó, és ennek megfelelõen kell õket idõközönként cserélni.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt hozzátette, hogy a tajvani diáklánynál tapasztalt felelõtlenségeket leggyakrabban a fiatalabb (18 év körüli) korosztály követi el, ezért véleménye szerint a kontaktlencse-használat engedélyezését életkorhoz kellene kötni.