A túlsúlyos, egészségtelenül táplálkozó gyerekekbõl nagyobb eséllyel lesznek elhízott felnõttek, a kormányzatnak pedig különösen nagy felelõssége van ennek megakadályozásában, hiszen a közétkeztetésben 960 ezer kisgyerek vesz részt – közölte.

Az MTI kérdésére elmondta: azért halasztják el a rendelet hatályba léptetését, mert több jelzést kaptak a közétkeztetés résztvevõitõl, hogy – szerzõdéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt – nem elegendõ a felkészülési idõ.

Az államtitkár jelezte: a mintamenza program tapasztalatai alapján a jelenleg a közétkeztetésre fordított összegbõl a rendelet által elõírt tápanyagok beszerezhetõk, az ételek elõállíthatók, így nem várható a menzai díjak emelkedése a rendelet miatt.

A rendelet a különbözõ életkori csoportokra lebontva meghatározza, hogy a különbözõ táplálékcsoportokból mennyit kell biztosítani a gyerekeknek, rögzíti az irányadó tápanyag-beviteli normákat, a tiltott élelmiszereket, és elõírja, hogy az asztalokra nem lehet kihelyezni a só- és cukorszórókat (de külön lehet kérni õket), és táblán kell felhívni a figyelmet a túlzott só- és cukorfogyasztás következményeire.

Az államtitkár elmondta: a sótartalomra vonatkozó intézkedések az ötévesnél fiatalabb gyerekek számára január 1-jén lépnek hatályba, az idõsebbeknél fokozatosan, 2021-ig kell elérni a kívánatosnak tartott öt gramm/nap adagot.

Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet fõigazgatója a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar lakosság sóbevitele háromszorosa az ajánlottnak. Az OÉTI 2009 óta vizsgálja az élelmiszerek sótartalmát, eddig 750 élelmiszert vizsgáltak meg, volt, hogy egyet többször is. A kenyér- és kenyérfélék esetében azt állapították meg, hogy tíz deka kenyér sótartalma 0,8-3,2 gramm között változik, vagyis egy szelet kenyér elfogyasztásával több sót fogyasztanak el a vásárlók, mint ami a WHO által ajánlott teljes napi sómennyiség. Jelezte: a pékek vállalták, hogy az év végére tíz százalékkal csökkentik a kenyerek sótartalmát. A húskészítmények, felvágottak esetében pedig tíz dekagrammonként 1-5,2 gramm között ingadozik a sótartalom, a leveskockák, levesporok, fûszerek sótartalma pedig akár hatvan százalék is lehet – ismertette.

Zombor Gábor egészségügyért felelõs államtitkár arról beszélt, hogy a finomított cukrot és a sót néma gyilkosnak kezdik hívni a szakirodalomban, mert például a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, valamint a vesebetegségeket a magas vérnyomásra és így a túlzott sóbevitelre lehet visszavezetni.

Emlékeztetett rá: a kutatások szerint napi 5 gramm az ajánlott sómennyiség a felnõtteknek, ezzel szemben a magyar férfiak 17,5 grammot, a nõk 16,5 grammot fogyasztanak belõle naponta, azaz évente több mint 6 kilót. Felhívta a figyelmet: már napi egy grammal kevesebb só is jelentõsen csökkentheti a magas vérnyomást.

Megjegyezte: bizonyítható, hogy a csökkentett sóbevitel az ételek élvezeti értékét két-három hét után már nem befolyásolja, vagyis hozzászokik az ízérzékelés, és ugyanez vonatkozik a cukorra is.