Az adózók 2014-ben az elsõ adóelõleget augusztus 20-áig kötelesek bevallani és befizetni, az adóelõleg alapja a 2013-ban elért nettó árbevételnek a törvény hatályba lépése napjától, azaz 2014. augusztus 15-étõl 2014. december 31-éig terjedõ idõarányos része.

A jogszabály különbözõ adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, efölött sávosan változik. Félmilliárd és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ennél nagyobb, de 15 milliárd forintot el nem érõ része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé esõ részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, jármûvön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekbõl származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja az elõállítás és a közzététel költsége.

A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi mûsoridejük legalább felében magyar nyelvû mûsorokat sugároznak Magyarország területén, illetve interneten magyar vagy túlnyomórészt magyar nyelvû reklámot tesznek közzé. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, a szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlõire is.

A reklámot közzétevõknek emellett nyilatkozniuk kell arról, hogy fennáll-e az adókötelezettségük, avagy nem esnek a reklámadó hatálya alá. Ha ezt a nyilatkozatot bármilyen okból nem teszik meg, akkor az adófizetési kötelezettség a reklám megrendelõjét terheli - ez lehet a reklámügynökség vagy maga a hirdetõ. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig egységesen 20 százalék. Nyilatkozat hiányában csak azok a magánszemélyek mentesülnek a reklámadó-fizetési kötelezettség alól, akik a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak és nem egyéni vállalkozók.

A 2014-es adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban, személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka. Csak akkor csökkenthetõ azonban az idei reklámadóalap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás elõtti eredménye nulla vagy negatív.

Ugyanazon tétellel nem csökkenthetõ egyszerre a társasági adó és a reklámadó. Emellett nem csökkentheti a társasági adó alapját a reklám közzétételével összefüggõ ráfordítással, ha a reklám megrendelõje azért válik adóalannyá, mert nem kapott a közzétevõtõl nyilatkozatot.

A kapcsolt vállalkozásoknak az adóköteles reklámbevételbõl, a saját célú reklámból és a reklámértékesítõ ügynökségektõl származó árrésével növelt adóalapját össze kell adni, majd a kiszámított adó mértékét nettóárbevétel-arányosan kell elosztani közöttük.

Ha az adóalany reklámértékesítõ ügynökséggel köt szerzõdést, az ügynökség kapcsolt vállalkozásnak minõsül, és az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítõ társaságnál megjelenõ árréssel.