A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 15 ezertõl akár 5 millió forintig bírságolhat, ha az ingatlan-tulajdonosok, földhasználók nem végezték el a parlagfû-mentesítést – tájékoztatott a Földmûvelésügyi Minisztérium. A kiszabott bírság mértéke függ a parlagfûvel fertõzött terület nagyságától és elhelyezkedésétõl. 2013-ban összesen 130 millió forint növényvédelmi bírságot szabtak ki – írta a minisztérium.

A jogszabály szerint a földtulajdonos, a földhasználó június 30-ig volt köteles megakadályozni, hogy a területén gyomként növõ parlagfû virágzás közben szétszórja a pollenjeit.

A parlagfüves területek ellenõrzését külterületen a földhivatalok, belterületen a helyi önkormányzatok jegyzõi végzik.

A parlagfüves birtokok tulajdonosairól, bérlõirõl az illetékes helyi hatóság jegyzõkönyvet készít és figyelmezteti õket. Aki ezután sem kaszálja le a parlagfüvet, annak a bírság mellett azzal is számolnia kell, hogy a hatóság elrendeli a kényszerkaszálást, melynek költségeit – a vállalkozó díját és a hatóság összes ezzel kapcsolatban felmerült költségét – is neki kell majd megfizetnie, a bírságon felül.

A földhasználók által határidõre be nem fizetett növényvédelmi bírságot és a közérdekû védekezés költségeit – a késedelmi kamatokkal együtt – adók módjára hajtják be.

A Földmûvelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közös augusztus 13-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy országszerte elkezdõdött a parlagfûvel fertõzött területek helikopteres felderítése. Szalkai Gábor, a Földmûvelésügyi Minisztérium fõosztályvezetõ-helyettese a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, rövid idõn belül, 1-2 nap alatt teljes megyényi területeket lehet ilyen módszerrel megvizsgálni, mert helikopterrõl láthatóak olyan egybefüggõ, fertõzött foltok, amelyek eddig kiestek a hatóságok látókörébõl.

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese a sajtótájékoztatón kiemelte: parlagfû tekintetében a környezõ országokhoz képest Magyarország jóval fertõzöttebb. Hozzátette: az 5,5 millió hektárnyi mezõgazdasági területen mindenhol számítani lehet a gyomnövény megjelenésére, de a legfertõzöttebb területek nagysága mintegy 700-800 ezer hektár, a legfertõzöttebb megyék között említette Somogy, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, a legtöbb bírságot is ezeken a területeken szabják ki.