Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összegzésben az olvasható: bár egyelõre még csak az önkormányzati választások jelöltállítási fázisa zajlik, a választópolgárok az elmúlt egy hónapban aktivizálódtak. Ez egyrészt kifejezõdik a biztos részvételt ígérõk 44-rõl 48 százalékra történõ emelkedésében, másrészt a pártpreferenciával nem rendelkezõk 34-rõl 30 százalékra való csökkenésében.

A pártok felé fordulásnak ezúttal az ellenzéki erõk a haszonélvezõi - áll az elemzésben, amely szerint az MSZP a múltkori 10-rõl 12 százalékra bõvítette a táborát, a DK és az Együtt-PM pedig 2-rõl 3 százalékra növelte támogatottságát. Az LMP maradt 3, a Jobbik 12 százalékos. A Fidesz támogatóinak aránya sem változott az elmúlt egy hónapban, a választókorú népesség 33 százalékára számíthat, és ezzel továbbra is jelentõs elõnye van a többiekkel szemben.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz 49 százalékon áll, a Jobbik 19, az MSZP 18 százalékos. A bejutási küszöbre ért a DK, az Együtt-PM és az LMP 3-3 százalékos az aktív és eltökélt szavazói körben.

Az Ipsos azt közölte: a Fidesz fölényesen vezeti a pártok rangsorát, de a nyáron két negatív jelenséggel kellett szembesülnie. A választási gyõzelem okán odacsapódó szavazókat gyorsan elvesztette, most pedig szavazótáboruk rendszerint kimagasló részvételi hajlandósága csökkent jelentõs mértékben (70-rõl 61 százalékra). A választási kedv mérséklõdése különösen a 35 év alatti, a középrétegekhez tartozó és a vidéki Fidesz-szavazókra jellemzõ. Az aktivitás visszaesésének következménye, hogy a kormánypárt támogatottsága a biztos pártválasztói körben 56-ról 49 százalékra szûkült - írta az Ipsos.

Az MSZP két hónappal ezelõtt történelmi mélyponton volt, azóta viszont araszol felfelé. A júniusi 8-ról a mostani 12 százalékra történõ emelkedés elsõsorban az 50 év felettieknek és a szakmunkás képzettségûeknek köszönhetõ - ezekben a csoportokban 7-8 százalékponttal bõvült a szocialisták támogatottsága az Ipsos adatai alapján.

A közvélemény-kutató megállapította, hogy a többi párt tábora a választások óta lényegében változatlan, legfeljebb szavazóik lelkesedésében, részvételi szándékában vannak hullámzások. Ebben a hónapban a Jobbik és a DK támogatóinak aktivitási szintje a legmagasabb (kétharmaduk biztosan menne voksolni), az LMP-seké a leginkább visszafogott (46 százalékuk ígéri, hogy mindenképpen szavazna).

Az önkormányzati választásokon a pártszimpátiák alapvetõen a megyei közgyûlések összetételét meghatározó listás szavazásokat befolyásolják majd, a többi leadandó voksra kisebb lesz a hatásuk. Ugyanakkor a korábbi tapasztalatok alapján még az is valószínû az Ipsos szerint, hogy a pártpreferenciák szerepet játszanak a közepes és nagyobb városok polgármester- és egyéni képviselõjelöltjei közötti döntésekben. Ezért sokat mondóak a mostani mérési adatok a tízezer fõ feletti lakosságszámmal rendelkezõ városok leendõ önkormányzatainak összetételét illetõen - mutat rá az elemzés. Ebben a települési kategóriában a Fidesz a legerõsebb, de az országos átlagánál alacsonyabb, 28 százalékos eredménnyel. A második-harmadik helyen az MSZP és a Jobbik áll, 13 illetve 12 százalékos támogatottsággal. A következõ pozíciót a DK foglalja el 6 százalékos eredménnyel, az Együtt-PM-nek 4, az LMP-nek 3 százaléka van - áll az Ipsos anyagában.

A tízezer fõnél alacsonyabb lélekszámú településeken az Ipsos felmérése szerint az átlagosnál sokkal nagyobb a Fidesz fölénye: 39 százalékon áll, míg a második helyezett Jobbik 12 százalékos támogatottságot élvez. A baloldali pártok itt nem igazán népszerûek: az MSZP-re 8, az Együtt-PM-re 3, a DK-ra 1 százalék szavazna a kis településeken. Az LMP-nek is kevés híve van ebben a kategóriában, 2 százaléknyian támogatják - ismertette legfrissebb kutatása eredményeit az Ipsos.