Ahhoz, hogy jó minõségû borok készüljenek, szükség lesz a borászok minden szaktudására, hiszen nemcsak az idõjárás volt változó, komoly növény-egészségügyi gondokkal is szembesültek a termelõk. Bár még sok a bizonytalanság, az már látszik, hogy a pincékbe kerülõ bor mennyisége eléri a 3 millió hektolitert. Tavaly 2,663 millió hektoliter seprõs bor készült. A kétharmad részt kékszõlõt adó 5400 hektáros Egri Borvidéken, az elmúlt éveknek megfelelõen, átlagosan 72 mázsás termés várható - mondta a borvidék hegyközségi tanácsának elnöke. Pál Sándor közölte, a szüret szeptember elején kezdõdhet, 6-7 hétig tart, a minõséget pedig nagyban befolyásolja, hogy milyen lesz az idõjárás. "Ha napos lesz, akár kiváló is lehet" - mondta.

A 7000 hektáros, 73-75 százalékban fehérbort termõ Mátrai Borvidéken megkezdõdött a szüret, s várhatóan október elejéig tart. Az idén is 78-80 mázsás termés várható, a sok csapadék és a pára azonban még ronthatja mennyiséget - mondta Hordós Attila, Gyöngyöspata és Gyöngyössolymos hegybírója. Kilónként 100-120 forintra számíthatnak a termelõk, ami a tavalyihoz képest 15-20 százalékos csökkenés. Késõbb, a középérésû fajták szedésénél még mehetnek feljebb az árak. A tokaji borvidéken 5500 hektár területen várják a szüretet. Prácser Miklós, a borvidék hegyközségi elnöke elmondta, akik meg tudták védeni a szõlõt a kártevõktõl, azoknál kiváló lehet a szüret. Az idén jó közepes, 300 ezer mázsa körüli mennyiségre számítanak, tavaly 330 ezer mázsa termett. Hozzátette: a szüret a korán érõ szõlõknél - muskotály - szeptemberben kezdõdik, a késõi fajtáknál - hárslevelû, furmint - októberben is tart.


A Kunságban, ha az idõjárás jól alakul, közepesnél jobb termés és nagyon jó minõségû bor lesz - mondta Frittmann János soltvadkerti borász. A 60 hektáron termelõ családi vállalkozás fele-fele arányban gondoz fehér- és kékszõlõt. Elmondta, a szüret a múlt héten kezdõdött. Kiemelte, mivel hûvösek voltak az éjszakák, rendkívül illatos és zamatos az erjedõ bor, amit ritkán lehet érezni. Mennyiségre a tavalyinál jobb, jó erõs közepes termést vár, s ha az idõjárás kedvez, akkor rendkívül jó minõségû lesz a bor. Jó évre számítanak a szekszárdiak is, a több mint 120 hektáron gazdálkodó Mészáros Pál szerint a korai fajták üdék, zamatosak, cukorfokuk ugyan alacsony, de ezeknél ez nem hátrány. A kékszõlõ még legalább három hetet a tõkén tölt, s ha lesz elegendõ napsütés, meglesz a megfelelõ cukorfok is - tette hozzá. A borvidék 2450 hektáros, 75 százalékán kék-, 25 százalékán fehér szõlõt termelnek. A tavalyi erõs közepes év volt, az idei, ha lesz elég napsütés, minden tekintetben jobb lesz - hangsúlyozta a borász.

A soproni, pannonhalmi területen megkezdõdött a szüret. Taschner István hegyközségi elnök közlése szerint az 1400 hektáros, zömében kékfrankost adó Sopronban a minõség kifogástalan, a mennyiség az utóbbi évek alacsony értékeitõl is elmarad: a tavalyi 69,5 után az idén 60 mázsa alatti átlagra számítanak. Hozzátette, szeptember elején kezdhetik el a termés zömét adó kékszõlõk betakarítását, s a kései fajtáktól eltekintve a jövõ hónap végére be is fejezõdhet a munka. Hangyál Balázs, a pannonhalmi hegyközség titkára annyit közölt: az utóbbi évekénél valamivel kisebb termésre számítanak, a mennyiség 90 százalékát adó fehérszõlõk minõségével nincsen probléma.

A Zalaszentgróthoz közeli Csáford hegyen az elmúlt évben 80-100 mázsa szõlõ termett hektáronként, s az idén is hasonlóra számítanak - közölte Veress János, egy családi pincészet tulajdonosa. A szüret várhatóan szeptember közepén kezdõdik, s november végéig tarthat. Ha hosszú lesz a vénasszonyok nyara, jó évjárat lehet az idei - mondták a neszmélyi borvidék nevesebb termelõi. A legkorábban szüretelt fajtát, az Irsai Olivért a Szöllõsi Pincészet és a Kõsziklás Borászat már betakarította, a Hilltop Neszmélynél pedig most kezdik a szüretet. A borászatok vezetõi szerint a termés 10-20 százalékkal kevesebb a megszokottnál. Az átlagosnál 15-20 százalékkal kisebb, hektáronként 60 mázsa alatti termés várható idén a villányi borvidéken.


Nagy Gergely, a borvidék hegyközségi tanácsának titkára elmondta: a minõségrõl még korai beszélni, nagyban függ a következõ hetek idõjárásától. A gazdák száraz, meleg idõben reménykednek. A 2500-2600 hektár területû villányi borvidéken mintegy másfél ezren foglalkoznak szõlõtermesztéssel, 80 százalékban vörös-, 20 százalékban fehérborok kerülnek a fogyasztók asztalára. A termelõk már augusztusban hozzáláttak a korai és az elsõ rozéborokat adó fajtákat szedéséhez, az igazi szüret szeptember elején, a portugieser szedésével veszi kezdetét. A csapadékos idõjárás miatt az átlagos 6-7 helyett kilencszer kellett permetezni a szõlõt - mondta a 6 hektáron gazdálkodó Kvassay Levente borász, aki az átlagosnál 10 százalékkal kevesebb terméssel kalkulál.

Az idõjárás miatt a szokásosnál egy héttel elõbb megkezdõdött a szüret, az idei évjárat nem ígérkezik kiemelkedõnek - mondta a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának igazgatója. Boros Gábor hangsúlyozta, a csapadék és a párás meleg nagy kihívást jelent. Nagy-Somlón, Badacsonyban, Balatonfüred-Csopakon és a Balaton-felvidéken a rothadás 20-30 százalékkal csökkenti a termést. Még mindig sok múlik az idõjáráson, az viszont biztos, hogy az eddigi mért közepes mustfokok nem emelik az ideit a kiemelkedõ évjáratok közé. Veszprém megye mintegy 5600 hektár szõlõültetvényének 75-80 százalékán fehér szõlõfajtákat gondoznak.