Az ipari termelés idén júliusban 12,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a termelés bõvüléséhez a jármûgyártás, és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok mellett az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának növekedése járult hozzá - közölte a második becslést pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan indexszel. A termelés az év elsõ hét hónapjában 9,8 százalékkal magasabb volt, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Az elõzõ hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezõvel kiigazított ipari kibocsátás júliusban 1,6 százalékkal emelkedett. A most közölt számok megegyeznek az elõzetesen publikált adatokkal.

Az ipari export az év elsõ hét hónapjában 12,6 százalékkal, júliusban 15,3 százalékkal bõvült 2013 azonos idõszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét adó két alágból a több mint egyharmad részt képviselõ jármûgyártás kivitele júliusban az idén eddig a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal nõtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egyhetedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 11,4 százalékkal emelkedett. Az ipar belföldi értékesítése január-júliusban 1,5 százalékkal, júliusban 4,8 százalékkal nõtt 2013 azonos idõszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai júliusban 7,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 júliusában a feldolgozóipar termelése 13 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 11,2 százalékkal visszaesett 2013 júliusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gõzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 1,3 százalékkal nõtt az egy évvel ezelõttihez mérten.

2014 júliusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán egyben regisztrált a KSH termeléscsökkenést, a többi alágban 3,4 és 31,9 százalék közötti volumenbõvülés figyelhetõ meg az elõzõ év azonos hónapjához képest. A jelentõsebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel három tizedét adó jármûgyártás kibocsátása kiugróan, 31,9 százalékkal emelkedett. Az alág meghatározó szakágazatában, a közúti gépjármû gyártásában még ennél is magasabb, 46 százalékos volumennövekedést mértek. A második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egykilencedét képviselõ élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvezõ alakulásának köszönhetõen. A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelésbõl több mint egytizeddel részesülõ számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,9 százalékkal bõvült. Az iparág két domináns szakágazatából a nagyobbik híradás-technikai berendezés gyártásában csaknem 4 százalékos csökkenést, míg a kisebbik elektronikus fogyasztási cikkek gyártásában kimagasló, 34,4 százalékos növekedést regisztrált a KSH.

Idén elõször mutatott kétszámjegyû bõvülést a kis súlyt képviselõ egyéb feldolgozóipar (12,3 százalék), elsõsorban az orvosi eszközök gyártásának kiemelkedõ exportteljesítményének köszönhetõen. Kétszámjegyû növekedést regisztráltak még a közepes súlyú kokszgyártás, kõolaj-feldolgozásban (11,5 százalék), valamint a kisebb súlyú villamos berendezés gyártásában (11,3 százalék) is. Idén elsõ alkalommal csökkent (0,3 százalékkal) a vegyi anyag, termék gyártása, fõként az iparág 60 százalékát adó mûanyag-alapanyag gyártás erõteljes visszaesése miatt. 2014 júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 17,5 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 12,5, az új exportrendelések 18,3 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 19,2 százalékkal haladta meg az elõzõ év júliusit.

Idén január-júliusban - 2013 azonos idõszakához viszonyítva - az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 7,5 százalékos bõvülése a legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozások körében 2,3 százalékos létszámnövekedés mellett következett be. 2014 január-júliusában Magyarország minden régiójában nõtt az ipari termelés az elõzõ év azonos idõszakához képest. A legnagyobb mértékû volumenbõvülést ebben az idõszakban Nyugat-Dunántúlon (19,7 százalék) regisztrált a KSH, míg a többi régióban 2,9 és 16,6 százalék közötti növekedést mértek.