A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH) keddi közös közleményében kifejti: ezekben az esetekben a jegybank és a fogyasztóvédelmi hatóság szerint jelentõs lehet az ügyféladatokkal való visszaélés kockázata.

Az újfajta online átutalási szolgáltatás az internetes bankoláshoz kötõdik ugyan, azonban magát a szolgáltatást nem az ügyfél számlavezetõje, hanem egy attól – és a kereskedõtõl is – eltérõ harmadik fél szolgáltató nyújtja.

Utóbbi (például webáruházban történõ fizetésnél) az ügyfél internetbanki belépési azonosítóit elkérve, és azt felhasználva, a fogyasztó nevében ad fizetési megbízást annak bankszámlája terhére. A rendszer a vásárlót, aki az új online átutalás fizetési módot választja, automatikusan átirányítja egy online fizetési felületre, ahol az ügyfélnek az internetes bankoláshoz használt belépési adatait kell megadnia, valamint az átutalást egy egyszeri azonosító, fizetést jóváhagyó kóddal kell engedélyeznie. Ténylegesen tehát a netbankját használja, de nem a számlavezetõje, hanem a harmadik fél szolgáltató fizetési felületén keresztül.

A jegybank és a fogyasztóvédelmi hatóság szerint ez a szolgáltatás jelentõs biztonsági kockázatot jelenthet a fogyasztók számára, mivel õk harmadik személynek engedik át a bankszámlájuk feletti rendelkezést, és az ehhez szükséges egyedi azonosító adatokat.

Ügyféladatokkal történõ visszaélés, azok jogosulatlan megszerzése révén kártérítéstõl is eleshet a fogyasztó. A banki oldalnak és az ügyfélnek ugyanis nincs lehetõsége minden esetben bizonyítani, hogy a harmadik fél közbeiktatása során az adatátvitel folyamatában melyik fél hibájából, felkészületlensége folytán vagy aktív közremûködése révén történt adatszivárgás. Azáltal, hogy az ügyfél átengedi internetbanki titkos kódjait harmadik személynek, megsértheti a bankok titokmegosztás tiltására vonatkozó biztonsági követelményét is – olvasható a közleményben.

Ha egy online átutalási szolgáltató a kommunikációjában “ellenõrzött fizetési rendszer”-re vonatkozó TÜV tanúsítvány szövegezést tüntet fel, az alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére, mivel úgy tûnhet, hogy a szolgáltató egy fokozott, a pénzügyi intézményekre kiterjedõ felügyelet alatt áll.

A harmadik fél szolgáltató tevékenysége azonban jelenleg nem sorolható a pénzforgalmi szolgáltatások körébe, így az MNB által fogyasztóvédelmi szempontból sem felügyelt tevékenység. Az NFH rendelkezik általános hatáskörrel (például panaszkezelés, ügyfélszolgálat) ezen tevékenységet illetõen, azonban az esetleges károk miatti igények kizárólag bírósági úton érvényesíthetõek.

Az online átutalási szolgáltatás igénybevételét megelõzõen az ügyfélnek érdemes tájékozódnia arról is, hogy a fizetés sikertelensége esetén hogyan tudja érvényesíteni fogyasztóvédelmi jogait. Elõfordulhat ugyanis, hogy az online átutalási szolgáltatást nyújtó harmadik fél szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatán csak angolul vagy németül lesz lehetõsége panaszt tenni. Az sem kizárt, hogy a szolgáltató általános üzleti feltételei kizárják a felelõsséget a fizetés sikertelensége esetén, és bármikor azonnali felmondásra is lehetõséget adnak számára.

A pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását szabályozó európai uniós jogszabály jelenleg folyamatban lévõ felülvizsgálata során várhatóan egyértelmû szabályok lépnek majd hatályba a harmadik fél szolgáltatók által nyújtott fizetési szolgáltatásokra vonatkozóan is, de addig is fokozott figyelemmel kell eljárniuk az ügyfeleknek a szolgáltatás igénybe vétele során – hangsúlyozza az MNB és az NFH.