Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzetiségiként regisztrált választópolgároknak két szavazatszámláló bizottság elõtt kell megjelenniük; az önkormányzati és a nemzetiségi testületek elõtt is igazolniuk kell magukat a szavazás elõtt, amennyiben nem azon az alig több mint kétezer településen szavaznak, ahol csak egy szavazókör van.

A 3177 településbõl több mint kétezernél mindössze egy szavazókör van: itt a helyi választási bizottság elõtt lehet szavazni az önkormányzati és a nemzetiségi képviselõk választására, vagyis a választópolgár egyszerre kapja meg polgármester-, az egyéni listás és a megyei listás szavazólapot (valamennyi fehér színû), valamint a nemzetiségi választások zöld színû szavazólapjait.

Több mint ezer településen azonban a nemzetiségi választópolgárnak két szavazókörbe kell elmennie, hogy mindkét választáson leadhassa a szavazatát: a lakóhelye szerinti szavazókörben a polgármesterre, a képviselõ-testületi tagra, illetve a megyei közgyûlés összetételére szavazhat, a nemzetiségi választást pedig egy külön nemzetiségi szavazókörben tartják.

A 13 nemzetiség – a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán – ugyanabban a szavazókörben adhatja le szavazatait, a helyit, a területit és az országosat is, de a választópolgárok nemzetiségenként külön névjegyzékben szerepelnek.

A választópolgár annyi szavazólapot kap, ahány választást tartanak nemzetiségénél: ha a települési választást is kitûzték és a megyeit is, akkor három szavazólapot kap, az országos választást ugyanis mind a 13 nemzetiség esetében kitûzte a Nemzeti Választási Bizottság.

Azokon a településeken, ahol egy szavazókör van, a szavazatok késõbbi szétválogatását a különbözõ színû szavazólapokkal és borítékokkal könnyítik meg.