Mint írták, Magyarország azon országok közé tartozik, amely - Szlovéniával ellentétben - rendelkezik negyedik generációs harci repülõgépekkel. Utóbbi a 2004-es NATO-csatlakozásakor jelezte, nem tudja biztosítani a szövetség által elvárt légtérvédelmi képességet. Ezt a NATO integrált légvédelmi rendszerének (NATINADS) keretében eddig Olaszország látta el a szlovén légtérben.

A Magyarország és Szlovénia közötti - repülõ és légvédelmi szakterületeken történõ katonai együttmûködésrõl szóló - 1996-os megállapodás módosítását idén január 17-én írta alá Hende Csaba magyar és Roman Jakic szlovén honvédelmi miniszter Kecskeméten. Az aláírást követõen a megállapodás a kormány, majd az Országgyûlés elé került, a magyar, valamint a szlovén törvényi elõírásokat követõen a módosítás október 4-én, vagyis szombaton lépett hatályba. Ennek értelmében mostantól Magyarország és Olaszország közösen látja el Szlovénia légtérrendészeti feladatait.

A HM azt írta, hogy a feladat ellátása ugyanaz, mint a hazai légtérrendészeti feladatok esetében: biztosítani a légtér védelmét, a repülés biztonságát; azonosítani a rádiózás és a nemzetközi légiközlekedés szabályait megszegõ repülõgépeket a légtérben.

Mint kiemelték, a szlovén légtérrendészeti feladatok ellátásához történõ magyar hozzájárulás nem jelent többlet költséget a Magyar Honvédség számára. A repülõgépeket - szükség esetén - a magyarországi bázisukról vetik be. A légtérrendészeti feladatok ellátása a Gripen-flotta éves repült óra keretének terhére történik - olvasható a HM közleményében.