A Földön minden ötödik percben megvakul egy felnõtt, minden percben egy gyermek - ha a világtalanok száma a korábbi ütemben gyarapodna, 2020-ban elérné a 75 milliót. A WHO adatai szerint a világban 285 millió ember szenved látáskárosodásban, 39 millió a vakok, 246 millió a gyengén látók száma, ebbõl 19 millió gyermek látáskárosodott. A szembetegségek 90 százalékban a fejlõdõ országok lakóit sújtják, amely elsõsorban a szegénység okozta vitaminhiánnyal, illetve a szemüveg és az orvosi ellátás hiányával magyarázható. Felmérések bizonyítják, hogy az emberek több mint 50 százalékának volna szüksége valamilyen látáskorrekcióra  - írja közleményében a Magyar Szemorvostársaság.

A gyermekek esetében is riasztó adatokról beszélhetünk, közel 30 százalékuk küzd valamilyen látásproblémával. A jó látás elengedhetetlen a fejlõdésükhöz, hiszen a tanult információik 80 százaléka a látásukon keresztül jut el hozzájuk. Ha a családban magas fokú a rövidlátás vagy távollátás, illetve elõfordult cukorbetegség vagy öröklõdõ szembetegség, fokozottan ajánlott a rendszeres szemészeti szakvizsgálat.

Nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a gyermekkori vakságra, amelynek a leggyakoribb oka hazánkban a koraszülöttek éretlenségébõl eredõ retinopátia (ROP). Ugyanakkor megfelelõ szûréssel és kezeléssel, szemfenéki lézertechnikával a vakság megelõzhetõ. Hazánkban a koraszülött intenzív osztályokon mind a 32 hét elõtt született vagy 1500 gramm súly alatt világra jött kisbabák szemészeti szûrése évek óta kötelezõ. Ennek ellenére mégis nagy számban fordul elõ a gyermekkori vakság, amely lényegesen csökkenthetõ lenne egy országos telemedicinális ROP szûrési rendszer mûködtetésével - hangsúlyozta dr. Németh János a Magyar Szemorvostársaság alenöke, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.

A retino-telemetriás ROP szûrési tevékenység és a helyszíni lézermûtét neonatológiai mentési logisztikára telepítése nem új keletû kezdeményezés, hiszen ez a rendszer regionális szinten hazánkban már ötödik éve mûködik, mintegy 25 kórház koraszülöttjeinek ellátásával. A módszerrel 100 százalékos biztonsággal kiszûrhetõ, hogy ki szorul lézer mûtétre. A Magyarországon született veszélyeztetett koraszülöttek 2/3-át tudják ezzel a módszerrel szûrni, mintegy tíz százaléknál pedig szemfenéki lézerkezelést kell alkalmazni. Mindezek mellett sajnos a koraszülöttek körében nagyobb százalékban fordul elõ szemüvegesség, kancsalság, ugyanakkor többségük rövidlátó, éppen ezért nagyon fontos a rendszeres szemészeti kontroll – tette hozzá a professzor. Ma a legfontosabb feladat a telemedicinális szemészeti szûrõprogram országos kiterjesztése.

A cukorbetegség szövõdményeként kialakuló vakságra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Magyarországon mintegy 750 ezer diabéteszben szenvedõ betegbõl közel 37 ezer ember veszítette el szeme világát. Ez az arány háromszorosa a nyugat-európai mutatóknak, amit megfelelõ diabéteszes retinopátia (DRP) szûrõprogrammal hatékonyan lehetne csökkenteni. Európa-szerte már több országban mûködik úgynevezett telemedicinális szûrés, amely nagy segítség mind az orvosnak, mind a betegnek. Hazánkban több, mint két éve indult el ez a program, amely azonban nem biztosít országos lefedettséget.

A diabéteszes vakság miatt felmerült költségek jelentõsek, ugyanakkor hosszú távon, az országos szûrõprogram bevezetésével akár 20 milliárd forintnyi kiadást is meg lehetne takarítani, aminek a szûrõprogram felállítása és mûködtetése csupán a töredékét teszi ki – emelte ki dr. Németh János.

Magyarországon évente mintegy 1000 cukorbeteg veszti el látását, azonban a teljes hazai cukorbeteg lakosságot lefedõ szemészeti szûrõprogrammal és a szûrés alapján idejében elvégzett szemfenéki lézerkezeléssel 90-95 százaléknál megelõzhetõ lenne a látásvesztés - tette hozzá. A rendszer lényege az lenne, hogy funduskamerával ellátott mozgó egységek járnák az ország háziorvosi rendelõit és cukorbeteg szakrendeléseit, ahol naponta 60-80 cukorbeteget lehetne megvizsgálni. Felmérések szerint a hatékony program megvalósulásához 28 ilyen egységre lenne szükség és csak egyetlen egy értékelõ központra. A szem- és látásvizsgálat a cukorbetegek számára évente ajánlott, de 45 éves kor fölött mindenkinek ajánlott legalább ötévenként.

A látás világnapját 2000 óta rendezik meg október második csütörtökjén. A világnap célja, felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a vakság 80 százaléka megelõzhetõ, illetve gyógyítható, és hogy a kormányokat és különbözõ szervezeteket biztassák az egységes megelõzési beruházásokra. 2000-ben kezdeményezték a „Látás 2020” programot is, amelynek célja, hogy 2020-ra megszûnjék a megelõzhetõ vakság elõfordulása.