A Nemzetközi Valutalap (IMF) Világgazdasági kilátások címû friss elemzésében több fontos megállapítást is tesz, egyebek közt arról, hogy az elmúlt idõszak tanulsága szerint már nem uniformizálható az egyes országok gazdasági állapota, mint ahogy az éppen aktuális gazdasági kérdésekre, problémákra adott válaszok sem.

Balatoni András, az ING elemzõje szerint több tényezõbõl fakad, hogy jó néhány országban nem gyorsul a GDP-növekedés. Az egyik, amit az IMF úgy hív, hogy a múlt öröksége, vagyis a globális pénzügyi válság hatása – például a magas munkanélküliségi ráta vagy a nagymértékû magán vagy állami adósság.  A másik tényezõ a potenciális GDP-növekedés erodálódása.

Az, hogy a közeljövõben lassan fognak növekedni a gazdaságok, a mostani GDP-re is hatással van, mivel a vállaltok, illetve a háztartások tudják, hogy az elérhetõ hosszú távú növekedés nem olyan markáns, mint korábban tapasztalhattak, ezért óvatosabban költenek, ruházna be. Ez a két tényezõ az, ami arra ösztönözte a z IMF-et, hogy összességében mégis csökkentse a világgazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát – tette hozzá az elemzõ.

Az IMF szerint a világgazdaság idei bõvülése 3,3 százalék lesz, ami 0,4 százalékkal alacsonyabb a korábbi elõrejelzésnél. Kiemelendõ ugyanakkor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia teljesítménye – véli Balatoni András. Mindkét gazdaságban nagyon egészséges szerkezetû volt a növekedés, ezért a pénzügyi világ azt gondolja, hogy ezekben az országokban kell elõször visszavonni a monetáris stimulusokat. Ezzel szemben az eurózóna viszonylag fragmentált maradt, és az is érdekes, hogy pont a magországok növekedése lassult le az elmúlt idõszakban, a periférián végrehajtott költségvetési konszolidáció pedig úgy néz ki, elõbb-utóbb be fog érni.

A magyar GDP-vel kapcsolatban az IMF a korábban elõrejelzett idei évre várt 2 százalék helyett immár 2,8 százalékos gazdasági növekedést valószínûsít. Kurucz Éva kormányszóvivõ szerint ebbõl az derül ki, hogy a magyar gazdaság mûködõképes. Hozzátette: a növekedés megszorítások nélkül is tartós, csökken a munkanélküliség és nõ a pénzügyi stabilitás. Magyarország úgy tudott gazdasági fordulatot végrehajtani, hogy már negyedik éve 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány, csökkentek a családok, a munkavállalók és a vállalkozások terhei.

A Valutalap prognózisa szerint az infláció némiképp növekedhet a jelenlegi 0 körüli szintrõl. Kedvezõnek tekintik a munkanélküliség alakulását, ami az idei 8,2 százalékról jövõre 7,8 százalékra mérséklõdhet. Hasonló képet mutat Magyarországról a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) októberi jelentése. Az általuk használt összetett gazdasági mutató is a magyar növekedési dinamika fennmaradására utal.

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezetõ elemzõje az M1 reggeli mûsorában arról beszélt, a közeljövõben várhatóan a hitelminõsítõk is javítanak Magyarország kockázati besorolásán. Idén a Moody’s már kiadott két minõsítést, és hátra van még egy, ám ennek pontos idejét nem tudni, feltehetõen november tájékán történhet meg. Magyarország ennél a hitelminõsítéssel szerepel negatív kilátásokkal. Barcza György szerint valószínû, hogy a Moody’s ezt le fogja venni. Hozzátette: a magyar gazdaságpolitikával szemben erõs ellenszenv eltûnt, a hitelminõsítõ már úgy látja, hogy ez egy érvényes út – a magyar eredmények legalábbis mindenképpen ezt igazolják.

A világgazdaság kockázatait most elsõsorban a továbbra sem csituló orosz-ukrán konfliktus, illetve a az eurózónában tapasztalható gyenge növekedés jelenti. A magyar cégek exportkapcsolatai miatt ezeknek a hazai gazdaságra is lehet hatása, ugyanakkor a külpiaci nyitással és a beruházások ösztönzésével tompítható ez a nyomás.