Az elõzetes statisztikai adatok szerint a termelés szeptemberben 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az elõzõ hónappal összevetve 2,7 százalékkal bõvült. Bár a részletes ipari termelési adatokat csak késõbb közli a Központi Statisztikai Hivatal, az Erste várakozása szerint a belföldi értékesítésre szánt ipar teljesíthetett gyengébben szeptemberben, míg az exportra szánt kibocsátás visszaállhatott az augusztus elõtti magas szintre - írta MTI-hez eljuttatott csütörtöki kommentárjában Gabler Gergely, az Erste vezetõ elemzõje.

A szakértõ szerint a munkanaphatás segítette a növekedést; az ettõl megtisztított éves növekedés 5,2 százalékos az augusztusi 2,8 százalék után. Havi szinten csupán 2,7 százalékos növekedést mutatott szeptemberben az ipar, az augusztusi 5,7 százalékos visszaesés után, így beigazolódott a gyanú, hogy nem csak az ideiglenes autógyári leállások álltak a megtorpanás mögött, hanem általános lassulás jellemzi a hazai ipart - vélekedett Gabler Gergely.

Az elemzõ szerint nagy baj azért nincsen, hiszen júliusban majdnem történelemi csúcson volt Magyarország ipari kibocsátása, 2008 februárja óta nem járt ezen a szinten a termelés.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzõje úgy vélte, hogy a vártnak megfelelõen kezd magához térni az ipar az augusztusi mélypontról. Az augusztusi visszaesést elsõsorban az Audi átmeneti leállása okozta, továbbá az orosz embargó hatásai is érezhetõek voltak már az élelmiszer-, ital, dohánytermék gyártásnál. Utóbbi a szakértõ szerint tartós hatás lehet az iparban, de a jármûgyártás számai szeptemberben már kedvezõbb adatokat hozhattak.

A jármûgyártás bõvülõ kapacitásai (Audi, Mercedes), például a Suzukinál a többmûszakos termelés elõbb-utóbb várható visszaállása is afelé mutatnak, hogy az augusztusi mélypont átmeneti volt. Óvatosságra inthet azonban az elemzõ szerint, hogy az orosz szankcióknak máris érezhetõ hatásuk volt az élelmiszeriparban. Az eurózóna, és fõként Németország nem éppen fényes kilátásai is rontják a hazai ipar lehetõségeit, így elképzelhetõ, hogy a 10 százalék feletti szintre nem fog visszatérni az ipar dinamikája - fogalmazott Réczey Zoltán.

Németh Dávid, a K&H vezetõ elemzõje közölte, a szeptemberi adatból egyértelmûen látszik, hogy az augusztusi megtorpanás egyszeri kilengés volt, ami az Audi-gyár leállása, és a Suzuki-gyár visszafogottabb termelése miatt következett be. Azaz nincs szó tartós, sokkszerû visszaesésrõl. Bár a részletes adatokra még várni kell, a szeptemberi bõvülésben fõszerepe lehetett az Audi-gyár megindulásának - kommentálta az adatokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár az ipar ismét felpörgött, az is látható, hogy lassul a tempó. Ez elsõsorban az eurózóna gyengélkedésével, az onnan érkezõ megrendelések viszonylag alacsony állománya mellett azzal is magyarázható, hogy a magyar a Suzuki-gyár modellváltás miatt kisebb fordulatszámon pörög.

Németh Dávid szerint összességében a helyzet a növekedés miatt kedvezõ, de az augusztus elõtt látott kétszámjegyû fejlõdésrõl le kell mondania a magyar iparnak, így az idei év egészében 8 százalék körüli növekedés várható a szektorban, jövõre pedig 6 százalékos lehet a bõvülés. Igaz, ezt még számos dolog, például az eurózóna, a világgazdaság teljesítménye nagyban befolyásolhatja - közölte.