A Ház ülése hétfõn 13 órakor kezdõdik, a napirend elõtti felszólalások után az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangozhatnak el. A parlament ezt követõen hétfõn csak a hét második napján elfogadni tervezett javaslatok bizottsági összegzõ módosító indítványairól vitatkozhat, a határozathozatalt ugyanis kedden reggel tartják.

Az Országgyûlés így ekkor dönthet a devizahitelek forintosításáról, valamint a fair bankokról szóló igazságügyi minisztériumi javaslatról. Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, a kormány betartja, amit ígért, a törlesztõrészletek 25-30 százalékkal csökkennek majd. A tárcavezetõ emellett azt is megjegyezte, hogy széles körû választási lehetõséget hagynak az ügyfeleknek: azok, akik devizában kapják fizetésüket, vagy 2020 december végéig lejár a szerzõdésük, illetve a jen- vagy VIP-hitelesek, dönthetnek úgy, hogy megtartják devizahitelüket, és nem élnek a forintosítással.

A miniszter a forintosítási törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta: figyelembe kellett venni, hogy milyen induló kamatfelár volt a devizahitel felvételekor, és alapvetõen azzal számoltak, hogy az eredeti kamatfelár álljon vissza. Ugyanakkor meghatároztak egy minimum kamatfelárat, amely egy százalék, és egy maximumot is: ez a lakáshiteleknél 4,5, a szabad felhasználású hiteleknél 6,5 százalék. A kormány álláspontja szerint ezzel is javul a devizahitelesek pozíciója - hangsúlyozta Trócsányi László.

Szavazás várható a jövõ évi költségvetéshez benyújtott több mint félezer képviselõi módosító indítványról is, így az azok között szereplõ 60-70 kormánypárti változtatási javaslatról is. Ezek között szerepel például az a javaslat, amelyben összesen öt fideszes és kereszténydemokrata politikus százmillió forintot biztosítana a közérdekû kéményseprõ-ipari közszolgáltatók meg nem térülõ költségeire. A képviselõk emellett új törvényt fogadhatnak el a tudományos kutatásról, fejlesztésrõl és innovációról, továbbá az európai társulásokról.

A második ülésnap napirendjén a szavazásokat követõen nyolc elõterjesztés általános vitája szerepel. Egyebek mellett tárgyalni kezdhetik Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere köznevelési törvényt érintõ módosításait, amelyek elfogadása esetén szülõi kérésre nem lehetne évfolyamismétlést engedélyezni a diákoknak az elsõ osztálynál magasabb évfolyamokon, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások pedig átkerülhetnének az Oktatási Hivatalhoz.

Napirenden szerepel Balog Zoltán szociális területet érintõ változtatási kezdeményezése is, amely - több gyermekvédelmi intézkedés mellett - megtiltaná a 14 évesnél fiatalabbak részvételével zajló ketrecharcokat. A keddi ülésnapon tárgyalhatják még azt az indítványt is, amelynek révén az Országgyûlés a hûség falvai címet adományozhatja az I. világháborút követõen Magyarországhoz visszatért nyugat-magyarországi településeknek.

Szerdán a parlament öt törvénymódosítás általános vitáját bonyolíthatja le, ezek közül három is a dohánykereskedelemhez, illetve a trafikokhoz kapcsolódik. A képviselõk várhatóan ekkor tárgyalhatják meg azt a kormánypárti elõterjesztést, amely az árbevétel alapján sávosan emelkedõ, rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezné a dohányipari vállalkozásokat. Vita kezdõdhet arról a javaslatról is, amely alapján a trafikok csak állami vagy koncessziós szerzõdéssel feljogosított nagykereskedõtõl vásárolhatnának dohányterméket, továbbá arról is, hogy a trafikok a jövõben rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket és mobil-feltöltõkártyát is árulhassanak-e.

A jövõ heti ülés végén kerülhet napirendre a kormány azon javaslata, amely megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését az egymást követõ üzleti évben is veszteséges nagyobb üzleteknek. A kabinet azoktól a cégektõl várná el a nyereséges mûködést, amelyek nettó árbevétele az egymást követõ két üzleti évben eléri az 50-50 milliárd forintot. A javaslat emellett a világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén is betiltaná a nagyobb szuper- vagy hipermarketeket.