Az idei harmadik negyedévben 0,8 százalékkal nõttek a beruházások az elõzõ negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint.

Részben a tavalyi magas bázis miatt, az idei július-szeptemberi adat némi lassulást jelez az elsõ negyedévi 22,6 és a második negyedévi 21,2 százalékhoz képest. (A mostani adatközléssel a KSH 7,1 százalékosra korrigálta a tavaly harmadik negyedévi adatot, a korábbi 9,8 százalékról, de így is emelkedõ trendet jelez a 2013 elsõ negyedévi 8,7 százalékos visszaeséssel és a második negyedévi 4,6 százalékos emelkedést követõen.)

A gépberuházások ezúttal 22,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben a második negyedévi 32,8 százalék után, míg az épületberuházások 12,2 százalékkal gyarapodtak, éppen az elõzõ háromhavival megegyezõ mértékben.

Az idei harmadik negyedévben a költségvetési szektorban 36,8 százalékosra ugrott az elõzõ negyedévi stagnálásról a beruházási volumen növekedése, a versenyszférában viszont a 23,8 százalékos második negyedévi ütemrõl 11,8 százalékosra lassult.

Az év elsõ kilenc hónapjában a beruházások volumene 19,5 százalékkal szárnyalta túl a múlt év azonos idõszakáét, összesen 3387 milliárd forintot tett ki beruházások teljes értéke.

A beruházási teljesítmények növekedéséhez elsõsorban a nagy súlyú szállítás, raktározás ág beruházásainak harmadik negyedévi 33,5 százalékos volumenbõvülése járult hozzá fõként a vasút- közút- és autópálya-építések, a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése, a jármûparkok korszerûsítése révén. A beruházások közel egyharmadát adó feldolgozóiparban mért 10,8 százalékos növekedés elsõsorban a jármûgyártáshoz kapcsolódó beszállítói iparágak fejlesztéseinek eredménye. A növekedés üteme azonban jelentõsen lelassult az elõzõ negyedévi 33,3 százalékos mértékhez képest - derül ki a KSH adataiból.

Számottevõ a beruházás volumenbõvülése az élelmiszeripar, valamint a vegyi anyag, termék gyártás területén is.

A víztisztítási és csatornázási projektek eredményeként a beruházási volumen 50,7 százalékkal nõtt a vízellátás, szennyvízgyûjtés és hulladékgazdálkodás területén.

Az egyedi nagy beruházások eredményeként jelentõsen, 37,4 százalékkal bõvültek a beruházások a mûvészet, szórakoztatás, szabadidõ területeken, valamint közel azonos mértékben, 37,3 százalékkal több beruházás volt az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágakban.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 37,1 százalékkal, a szakmai, tudományos, mûszaki tevékenység 21,8 százalékkal nõtt, az építõiparban pedig 19,9 százalékos, a kereskedelemben 8,4 százalékos beruházási teljesítménynövekedést regisztrált a KSH.

A kisebb súlyt képviselõ nemzetgazdasági ágak közül legnagyobb mértékben a közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás beruházási teljesítménye 51,3 százalékkal emelkedett. A növekedéshez elsõsorban a középületek felújítása, a közparkok építése, a katasztrófavédelmi és rendvédelmi fejlesztések járultak hozzá.

Az adatok szerint 25,2 százalékkal csökkentek a pénzügyi, biztosítási nemzetgazdasági ág beruházásai, ahol három és fél éve nem szûnik a visszaesés.

A mezõgazdaságban megtorpant a beruházások elsõ félévi robusztus növekedése és 3,5 százalékkal elmaradtak a fejlesztések az egy ével korábbitól.

Az energiaipar, valamint az ingatlanügyletek terén 5,1, illetve 0,7 százalékos visszaesést regisztrált a statisztika az elõzõ negyedévekben mért növekedéssel szemben.