Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkára vitaindítójában azt mondta, általános tendencia Európában az elvándorlás, de európai összehasonlításban még mindig alacsony a külföldön élõ magyarok aránya. Hozzátette: Magyarországon a diplomás migráció - az egészségügy és kisebb mértékben a mérnöki munkakörök kivételével - eddig nem okozott szakemberhiányt.

Akcióprogramot indít a kormány

Az államtitkár elmondta, hogy a statisztikák szerint a kivándorlásban legveszélyeztetettebb korosztály a fiatal felnõtteké, a kormány legfontosabb feladata ezért a szociális biztonság megteremtése és a gyermekvállalás segítése. Mint mondta, a kormány akcióprogramot indít, amelynek része a családi adókedvezmények emelése, az elsõ házasok adókedvezménye, a lakhatási körülmények javítása, a nõk munkába állásának segítése és a bölcsõdei férõhelyek növelése.

Czunyiné Bertalan Judit felidézte az egészségügy területén az elvándorlás megállítására tett lépéseket: a 2011-es egyszeri juttatást, amely 68 ezer fõt érintett, illetve a 2012-es, 2013-as kétlépcsõs, 95 ezer dolgozót érintõ béremelést. Szerinte az intézkedések hatására 2013-ban már második éve kevesebb orvos kért külföldi munkavállaláshoz igazolást, az elsõ alkalommal hatósági bizonyítványt kérõ orvosok száma pedig 200 fõvel, 28 százalékkal volt kevesebb.

A köznevelési rendszer fejlesztésével erõsítenék az ország iránti kötõdést

A köznevelési államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a köznevelési rendszer fejlesztésével kívánják megerõsíteni az ország iránti kötõdést, hiszen a családi kötelékek, az általános iskolai élmények nagyban befolyásolják a személyiség alakulását. Az oktatás területérõl kiemelte a pedagógus életpályaprogram elindulását, valamint azt, hogy kiemelten támogatják a magyar diákok külföldi ösztöndíjprogramját. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az idegen nyelven folytatott kommunikáció az egyik legfontosabb kulcskompetencia, és ezt a készséget a leghatékonyabban idegen nyelvû környezetben lehet fejleszteni.

Czunyiné Bertalan Judit összehasonlította a 2011-es magyar és a 2010-es német hallgatói létszámokat, amelyek szerint jóval több német állampolgárságú hallgató (6,4 százalék) tanult külföldön, mint magyar (2,2 százalék). Tállai: maximum 450 ezer magyar él, dolgozik részben Magyarországon kívül Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány azzal teheti a legtöbbet, hogy olyan gazdasági környezetet teremt, amely megfelelõ szakmai életutat és perspektívát biztosít a fiataloknak. A foglalkoztatáspolitika területén tenni kell azért, hogy hazavonzzák a fiatalokat azzal, hogy itthon teremtenek számukra versenyképes kilátásokat - mondta.

Az államtitkár szerint nincsenek pontos adatok a külföldi munkavállalásról.

450 ezren dolgozhatnak külföldön

Tállai András ismertetése szerint az adatokhoz a legfõbb támpontot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hazai munkaerõ-felmérése biztosítja, amely rögzíti a megkérdezett háztartáshoz tartozó, 15-74 éves emberek munkavégzésének helyét. Hozzátette: ezen felmérés keretében csak azokról szereznek információkat, akik nem adták fel magyarországi lakásukat.

Ez alapján az ezredfordulón 10 ezer, 2010-ben 51 ezer, 2014 harmadik negyedévében pedig mintegy 100 ezer ember dolgozott külföldön - mondta. Tállai András közölte, 2010 óta a munkavállalók számának 360 ezres növekedésébõl kevesebb mint 50 ezret jelent a külföldi munkavállalás.

Beszélt arról is, hogy egy friss KSH-kutatás szerint 2013 elején 350 ezer olyan magyar élt a világban, aki 1989 után és legalább egy évvel a felmérés elõtt hagyta el Magyarországot. Ha ehhez hozzáadják azokat, akik ideiglenesen, azaz egy évnél rövidebb ideig dolgoznak külföldön, akkor is maximum 450 ezer olyan magyar állampolgárról van tudomásuk, aki részben Magyarországon kívül él, illetve dolgozik - hangsúlyozta.

A régióban Magyarországról vándorolnak el a legkevesebben

Tállai András azt mondta, ha az Európai Bizottság által az elmúlt 10 évre vonatkozó elvándorlási arányszámokat nézik, akkor a közép-kelet-európai országok közül Magyarország az utolsó helyen áll. A kormány intézkedései közül kiemelte a 2014 decemberében induló Ifjúsági Garancia Programot, amellyel azt kívánják elérni, hogy 2018-ig valamennyi 25 év alatti fiatal, a munkahelye elvesztését vagy tanulmányai befejezését követõ négy hónapon belül versenyképes állásajánlatot kapjon, illetve gyakornoki képzésben részesüljön.

Az államtitkár elismerte, hogy nemcsak a bérekben, hanem az árszínvonalban is jelentõs eltérés van a migráció szempontjából célországnak tekintett államok és Magyarország között, de mint mondta, eddig elért eredményeket is meg kell becsülni. Az utóbbi négy évben a reálbérek nemzetgazdasági szinten átlagosan mintegy 10 százalékkal emelkedtek, a minimálbér vásárlóértéke pedig az utóbbi két évben együttesen 7,2 százalékkal nõtt - mondta.

Hangsúlyozta, a kormány tudja, hogy csak a gazdasági teljesítmény javulásával, ezen belül is elsõsorban a termelékenység növekedésével érheti el a bérek érdemi felzárkózását. Hozzátette: számításaik szerint az elkövetkezõ években stabil, kiegyensúlyozott és dinamikus GDP-növekedés várható, és így a foglalkoztatás további bõvülésével számolhatnak, ami a bruttó bérek és keresetek növekedésével is párosul.

Fidesz: a kormány mindent megtesz azért, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozókat

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka - a vitanap címére utalva - azt mondta, nincs értelme ki- és elvándorlásról beszélni, mert bármikor visszatelepülhetnek Magyarországra azok, akik tanulni, szakmai gyakorlatra vagy munkát vállalni mentek átmenetileg külföldre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai magyar fiatal generáció az elsõ, amelynek a külföld fogalma nem az emigrációval kapcsolódik össze, hanem más kultúrák megismerésével, kipróbálásával. Vagyis a mai fiatalok már úgy szocializálódtak, hogy nyitottak az európai határok, szabadon lehet mozogni, tanulni, dolgozni - magyarázta.

A kormánypárti politikus szerint nem arról van szó, hogy ezek az emberek politikai vagy magyarországi életkörülményekbõl adódó elégedetlenség miatt mennek külföldre, ezt sokkal inkább például szakmai kihívások, valamint a magyar és a nyugati bérek közötti különbségek magyarázzák.

Bánki Erik azt is kiemelte ugyanakkor, hogy Közép-Európában még mindig Magyarországon a legjobb a helyzet azt vizsgálva, hogy a társadalom hány százaléka él és dolgozik külföldön. Hozzátette, szerinte nem igaz, hogy a 2010-es kormányváltás után történt volna nagy mértékû változás a külföldön munkát vállalók és tanulók számába.

A fideszes képviselõ hangsúlyozta: a kormány feladata olyan környezetet teremteni, amely vonzó a hazatéréshez. Õ a kabinet által kijelölt irányt jónak tartja, szerinte ugyanis egyre jobbak a feltételek ahhoz, hogy az ideiglenesen külföldön tartózkodók hazatérjenek.

MSZP: a kormány nem veszi komolyan a tömeges kivándorlás problémáját

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt években megindult tömeges kivándorlás a Fidesz-KDNP kormányzásának eddigi legszomorúbb, egyben helyrehozhatatlan következménye, ez a folyamat ugyanis keresztülhúzhatja a Magyarország gazdasági rendbetételével kapcsolatos elképzeléseket.A kormány azonban nem veszi komolyan a kivándorlás súlyos problémáját - jelentette ki.

A szocialista politikus kiemelte, hogy az országot elsõsorban a teljesítményorientált fiatalok és a legképzettebb társadalmi csoportok hagyják el. Többségük gyermektelen - folytatta -, ami összefügg a születésszám csökkenésével, de vannak olyanok is, akiknek a családjukat kell itthon hagyniuk a megélhetés miatt. Hozzátette továbbá, hogy sokan vannak azok, akik tanulási terveik miatt hagyják el az országot. Bangóné Borbély Ildikó hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság is megsínyli ezeknek az embereknek a hiányát.

Az MSZP-s parlamenti képviselõ véleménye szerint a kormány politikája megbukott, tömegeket kényszerít ugyanis arra, hogy elhagyja hazáját. A kabinetnek cselekednie kellene, és olyan jól fejlõdõ, vonzó országot kialakítani, ahol a fiatalok tanulhatnak, dolgozhatnak és családot alapíthatnak - mondta.

KDNP: olyan világot kell teremteni, amely itthon tartja a fiatalokat

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka felszólalásában azt mondta, nem akarja bagatellizálni a külföldre távozás kérdését, hiszen az akár egy kis megyényi népességet is érinthet. Õ is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy közép-európai viszonylatban a magyar szám viszonylag még mindig alacsony. Szerinte azonban nem kell elvándorlásról beszélni, mert ezeknek az embereknek a jó része vissza akar és vissza is fog jönni Magyarországra, a politikusoknak pedig azon kell ügyködniük, hogy ebbõl a helyzetbõl valóban ne legyen elvándorlás.

A kereszténydemokrata képviselõ kifejtette: a történelemben mindig volt és mindig is lesz migráció, sõt volt olyan idõszak, amikor a migráció iránya Magyarország volt. A munkaerõ szabad áramlásának Európájában a migráció valahol természetes jelenség - jegyezte meg.

Hargitai János arról is beszélt, hogy nem egységes az a munkaerõ, amely ideiglenesen külföldön talál magának lehetõséget. Megemlítette a Sopron térségében naponta vagy hetente külföldre ingázókat, megyéjébõl, Baranyából példaként hozta az idénymunkát vállalókat, valamint szólt azokról, akik tartósabb idõre hagyják el az országot.

A KDNP-s politikus hangsúlyozta, mindent meg kell tenni e folyamat fékezéséért, mert közös felelõsség, hogy Magyarországon megteremtõdjön az a világ, amely itthon tartja a fiatalokat. A kormány pedig éppen azon dolgozik, hogy ez minél hamarabb megvalósuljon - zárta szavait.