Az agrárkamarai mûködés törvényi szabályainak módosítására benyújtott törvényjavaslat azt kezdeményezi, hogy az agrárkamara mûködtethessen egy adatbázist a gazdálkodó szervezetekrõl az etikus gazdálkodás vizsgálata érdekében. A javasolt módosítás leplezetlenül azt célozza, hogy az elnöknek legyen eszköze az elégedetlenkedõ tagok megregulázására.
Indokolt lenne

A Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége (MOSZ) szerint kétségtelen ugyan, hogy a kereskedelmi és iparkamaráknál már van hasonló adatbázis, de annak célja nem a tagok etikus üzleti magatartásának a vizsgálata, hanem a gazdálkodók iránti bizalom erõsítése. Az agrárkamarai törvényt persze indokolt lenne módosítani. Az agrárium minden szereplõje üdvözölné például az önkéntesség helyreállítását! Ezzel szemben a javaslat a földmûvesként nyilvántartott személyekkel tovább bõvítené a kötelezõ tagság körét, függetlenül attól, hogy õk folytatnak-e mezõgazdasági tevékenységet, avagy sem.
A veséjükbe látni

A MOSZ szerint meg kellene szüntetni annak a lehetõségét, hogy az agrárkamara a tagjait kettõs mércével mérje. A gazdálkodó szervezetek kötelezettségei meghaladják a természetes személyekkel szembeni elvárásokat az adatszolgáltatás terén. Nem az a baj, hogy a gazdálkodó szervezetnek a veséjébe is bele kívánnak látni (bár ez az adóhatóságnak testhezállóbb szerep lenne), hanem az, hogy az õstermelõk és egyéni vállalkozások esetében még azt sem akarják megtudni, amire egyébként a köztestületi feladatok ellátása érdekében szükség volna. Nem fogadható el, hogy érdemi döntések (támogatások megvonása) a tagság tudta nélkül születhessenek. Ehhez képest a javaslat az elnöki jogkört tovább erõsíti, az adatkezelés törvényes korlátait lazítja, a kamarai gazdálkodás átláthatóságát és a döntések elleni jogorvoslatok lehetõségét pedig csökkenti.