A 2003 nyarán tapasztalt szélsõséges hõhullámhoz hasonló forróság a korábban véltnél gyakrabban lép fel a jövõben - írták a tudósok a Nature Climate Change címû brit éghajlat-kutatási folyóiratban.

A klímakutatással foglalkozó Met Office Hadley Centre - Nikolaus Christidis vezette - kutatócsoportja egy 2004-ben megjelent tanulmányt vett elõ, ennek szerzõi a 2003-as hõhullám és az emberi tevékenység közötti összefüggést vizsgálták meg. Ehhez kapcsolták az új hõmérsékleti adatokat és az új klímamodellek eredményeit.

Két idõszakot hasonlítottak össze: az 1990-1999 és a 2003-2012 közöttit. Az elsõ idõszakban csak 52 évente kellett olyan nyárral számolni, amikor az átlaghõmérséklet 1,6 fokkal haladta meg a történelmi középértéket, a második idõszakban azonban már minden ötödik évben.

A 2,3 fokkal magasabb átlaghõmérsékletû nyár korábban ezerévente egyszer fordulhatott elõ, ennek valószínûsége is megnõtt: 127 évente jelentkezhet. Több tízezer ember halálát okozták az ilyen hõhullámok 2003-ban Európában, mindenek elõtt Németországban, Franciaországban és Olaszországban - írták a kutatók. További elemzések arra utalnak, hogy 2040 körül az ilyen nyarak átlagosnak, az évszázad vége felé akár hûvösnek is számíthatnak.

Az elmúlt 10-15 évben az emberi tevékenység éghajlati hatásai valószínûleg lényegesen hozzájárultak a szélsõségesen forró nyarak egyre gyakoribbá válásához - olvasható a tanulmányban.

Az ENSZ támogatásával mûködõ Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) tavalyi, ötödik klímajelentésében hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás a világ többi részén az európainál drámaibb következményekkel járhat. Igen valószínû, hogy Afrika a 21. században tovább melegszik - áll a jelentésben.

Ázsia és Afrika sok régiójában növekedhet a szélsõséges idõjárási események, a hõhullámok, az áradások és a szárazságok gyakorisága és idõtartama. Mindenütt érezhetõen vékonyabb lesz a jégtakaró, az észak-amerikai hurrikánok idején több pusztító árvízzel kell számolni.