A táppénzen lévõk napi átlagos száma 102 ezerrõl 54 ezerre, közel a felére esett vissza - áll a kiadványban. 2005-ben 1 millió 252 ezer esetben állapítottak meg táppénzt, 8 évvel késõbb már csak 825 ezer esetben, a nemzetgazdaságban adott évben felhasznált táppénzes napok száma pedig 37 millióról 20 millióra mérséklõdött.

Míg 2005-ben egy betegség esetén átlagosan 30 napot töltött táppénzen egy munkavállaló, 2013-ban 6 nappal kevesebbet - írja a KSH.

A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni a táppénz összegét jelentõsen csökkentõ szabályozások, a munka elvesztésétõl való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt. Ugyanakkor a táppénz igénybevételét csökkentõ tényezõ lehet a magyar lakosság általános egészségi állapotának javulása is, amire többek között a várható élettartam növekedésén túl az emberek szubjektív egészségérzetének figyelembevételével számított egészségben eltöltött életévek számának emelkedésébõl is következtetni lehet a statisztikai hivatal szerint - olvasható a kiadványban.
Egy gyermekápolási táppénzes eset 2005-ben átlagosan 6, egy baleseti táppénzes eset 45 napig tartott. 2013-ra a gyermekápolási táppénznél 4, a balesetinél 39 napra rövidült a táppénzes idõszak hossza. Az egyéb táppénzes esetek átlagos hossza 35 napról 30 napra csökkent - írja a KSH.

A nõk 40–56 százalékkal többször voltak táppénzen, ami nagyrészt beteg gyermekük ápolásából adódott, ugyanis tízbõl kilencszer az anya maradt otthon ilyenkor. A veszélyeztetett terhesség – a 2012. és 2013. évi adatokból kiindulva – az összes táppénzes eset 7 százalékát tette ki, jelentõsen növelve a nõk arányát az ellátottakon belül. Ezzel szemben a férfiak jóval többször váltak keresõképtelenné üzemi vagy egyéb baleset következtében. 2008-ig több mint kétszer annyi férfit, mint nõt vettek táppénzes állományba emiatt.

Az adatok szerint 2007-tõl 2009-ig a 30–34 éves korosztályt érintette leginkább a táppénz. Egyrészt mint a legnépesebb korcsoportból innen került ki a legtöbb foglalkoztatott is, másrészt ehhez az életkorhoz köthetõ a gyermekvállalás, illetve a kisebb gyermekek jelenléte a családban, akiket betegségük esetén ápolni kell. 2010-tõl már a 35–39 éveseké volt a legnépesebb korosztály, egyben a foglalkoztatottak aránya is itt volt a legmagasabb. Vélhetõen a gyermekvállalás egyre késõbbre halasztásának is szerepe lehetett abban, hogy a maximum áttolódott ehhez a korosztályhoz, azaz 2010-tõl a 35–39 évesek voltak a legtöbbször táppénzen - olvasható a tájékoztatásban.

A KSH kiadványából az is kiderül, hogy 2009-ben fizették ki a legtöbb táppénzt az alapból, 108 milliárd forintot. Ezt követõen 2010-re meredeken, mintegy 26 százalékkal csökkent a táppénzkiadás, és a következõ években is folytatódott a kifizetések erõteljes visszaesése: 2012-ben 57, 2013-ban 60 milliárd forintot tett ki.

"Ha azt vizsgáljuk, hogy a különbözõ betegségek miatt mennyi napot töltöttek táppénzen a munkavállalók, választ kapunk arra a kérdésre is, hogy mely betegségek kerültek a legtöbbe a társadalombiztosításnak" - írja a KSH. A csont-izomrendszeri, kötõszöveti betegségek táppénzes napjai minden évben az összes táppénzes nap 27–30 százalékát tették ki, a terhességgel, szüléssel, gyermekággyal összefüggõ táppénzes napok száma a második legmagasabb volt. Ez utóbbi aránya 2005 és 2013 között folyamatosan nõtt, 13 százalékról 25 százalékra. A keringési rendszer, a légzõrendszer megbetegedései, valamint a mentális és viselkedészavarok kerültek még az elsõ ötbe a legtöbb táppénzes nap tekintetében egészen 2011-ig, aztán a mentális és viselkedészavarok helyébe a daganatok betegségcsoportja lépett.