Lencse, bólé, malac, szerencsepogácsa, korhelyleves… Csak néhány abból a jó pár szilveszteri ételbõl és italból, amelyet szinte minden háztartásban elkészítenek az év utolsó, vagy az új év elsõ napján. De miért éppen ezeket?
Befolyásolják a következõ évet

Régi paraszti hagyományok szerint az újévi jókívánságoknak nagy jelentõségük van, befolyásolják a következõ évi munkát, a termést, az újévi cselekedetek hatással vannak az egész évre. Így a szilveszteri-újévi ételek is a jövõt meghatározó tulajdonságokkal bírnak.

Szilveszter estéjén nem szabad malacot enni, csak halat, nyulat, õzet, szárnyast, ugyanis a hal elúszik, a nyúl, az õz fürge lábaival elszalad, a szárnyas elrepül az óesztendõ minden bajával együtt. Könnyû, elõre elkészíthetõ – sõt, kötelezõen korábban elkészítendõ – étel a kocsonya. Nem nehéz jó kocsonyát fõzni, csak türelem és odafigyelés kérdése, na meg a megfelelõ alapanyag kiválasztásáé. Mindenképp szükséges bele köröm, a rutinosabbak egy fél sertésfejet is belefõzhetnek. Szinte elronthatatlan a fûszerezés, ha füstölt csülköt is rakunk bele, de ilyenkor vigyázzunk a sótartalommal! Ha különlegessé akarjuk tenni a kocsonyánkat, akkor savanyított zöldségeket vagy fõtt sárgarépát is tehetünk a tányérba a hús és a bõrös részek mellé. A hagyományok szerint nagyobb mennyiséget kell fõzni – nemcsak kocsonyából, hanem minden ételbõl –, mint amennyit elfogyaszt a család, kell, hogy sok maradék legyen. A babona szerint csak így biztosított, hogy az újévben ne éhezzen a família.

A szárnyasok tiltottak, még újév napján is. A hallal óvatosan bánjunk, inkább kérdezzünk rá! Míg bizonyos vidékeken kifejezetten ajánlották, hiszen a pikkelyei gazdagságot ígérnek, más közösségekben elutasították, hiszen a hal elúszik a szerencsével.

Azt sokan tudják, hogy az új év elsõ napján lencsét kell enni. De miért? A hagyományok szerint minden szemes étel, tehát fõleg a lencse, de a bab is olyan mint az aprópénz, így a szokásokban ez a szerencsét, a gazdagságot jelképezi. És persze azért kell január 1-jén mindenképpen lencsét enni, hogy ez meghozza a bõséget és a gazdagságot az új évre.
Szerencsét hoznak

A malac a másik, amit január elsején szinte kötelezõ megfõznie vagy megsütnie a háziasszonyoknak. A babona szerint azért, mert a malacnak is köze van a következõ évi szerencséhez, hiszen az orrával elõretúrja a szerencsét. És azért nem szabad ezen a napon például szárnyast enni, mert az viszont elkaparja a szerencsét.

Pont fordítva van viszont az elõzõ napon, december 31-én: ekkor ugyanis tilos malacot tenni az asztalra, csak szárnyas vagy vad vagy hal kerülhet. A babona szerint tehát az évet lezáró napon az ételek segítenek abban, hogy a problémák az évvel együtt múljanak el. Sok helyen szokás a szerencsepogácsa sütése is szilveszterre: a pogácsák közül az egyikbe belesütnek egy pénzérmét is, és aki megtalálja, annak lesz a legnagyobb szerencséje a következõ évben. De fontos, hogy még éjfél elõtt kerüljön elõ, és még éjfél elõtt meg is egye a pogácsát az, aki megtalálta.

Lencseleves - Recept
Hozzávalók:

25 dkg lencse,
10 dkg füstölt sajt,
fél dl olaj,
5 dkg vöröshagyma,
2 dl tejszín,
2 evõkanál mustár,
fokhagyma,
só,
babérlevél

Elkészítés:

Egy lábasban olajon megpároljuk a finomra vágott vöröshagymát, beletesszük az elõzõleg kiválogatott, beáztatott lencsét. Fûszerezzük fokhagymával, babérlevéllel, vízzel felöntjük és lassan puhára fõzzük. A megfõtt lencsét áttörjük, vagy turmixgépben pépesítjük, hozzáadjuk a mustárt, a tejszínt, felforraljuk, majd átszûrjük. A füstölt sajtot kockára vágjuk, és forró sütõben hirtelen megpirítjuk. Az elkészült levesbe tálalás elõtt helyezzük bele a pirított sajtkockákat.