Több pénzt kell fizetnünk január óta a kéményseprõknek, de több munkát is végeznek az ellenõrzés során – így foglalható össze röviden a közszolgáltatást érintõ, idén életbe lépett változás. A pluszfeladat nem, de a további jogszabályi változások gazdaságilag ellehetetleníthetik a Hajdú-Biharban mûködõ Fütesz Kft-t, mely már most is kényszerhelyzetben van: 2014. nyarán a cégbõl néhány hónappal azelõtt kivált, a vidéki településeken mûködõ Füt-M Kft. – a szilárd tüzelésû kémények második ellenõrzésének megszüntetése következtében kiesõ árbevétel miatt – bedobta a törölközõt, s a katasztrófavédelem a Füteszt jelölte ki a szolgáltatás elvégzésére.

Ez a kötelezettségük elvileg június végéig tarthat, hogy utána mi lesz, nem tudni. Már csak azért sem, mert januárban megjelent egy törvénytervezet, miszerint idén novembertõl a katasztrófavédelem venné át az önkormányzatoktól a kéményseprési közszolgáltatást. Fõként a lakossági ingatlanoknál végeznék a kémények ellenõrzését és tisztítását; mégpedig a „rutin” esetekben ingyen (vagyis amikor megrendelés nélkül, a házakat sorra járják). A kéményseprõk ipartestülete úgy véli, a javaslat szakmai szempontból elfogadhatatlan, mûködésképtelen modellt vázol fel.

Több munka

2013 májusában írtunk elõször arról, hogy 2015-tõl többletfeladatot kapnak a kéményseprõk, ami létszám- és eszközfejlesztést is igényelt a fûtéstechnikai cégek részérõl. Bár az elvvel (ne csak a kéményeket, hanem a kapcsolódó berendezéseket is ellenõrizzék) egyetértettek, a beruházási kedvüket nem növelte a 2013-tól életbe lépett új, alacsonyabb bevételt eredményezõ díjszabás-szabályozás; majd az árakat még tovább mérséklõ rezsicsökkentés sem.

Idén januártól a törvényi változás miatt, a debreceni önkormányzat decemberi rendeletmódosítása alapján, a szolgáltatás árát meghatározó alapegység, az ún. sormunka díja (2000 forint) nem változott, azt azonban az eddig elvégzett feladatok mellett az újabbakra is alkalmazni kell, így a fizetendõ végösszeg magasabb lett.

– A szakemberek most már a teljes kéménykört ellenõrzik, vagyis a kémények mellett a légellátást, a füstcsöveket is, továbbá a gázbiztonság felülvizsgálatának meglétét és mérik a keletkezõ szén-monoxid mennyiséget – sorolja Magyar György, a Fütesz Kft. ügyvezetõ igazgatója, megjegyezve, hogy a különbözõ fûtéstípusoknál eltérõ mértékben, de átlagosan mintegy 35-40 százalékkal emelkedtek a díjak.

Csak egy maradhat?

Az ügyvezetõ attól tart, hogy a további jogszabályi változások gazdaságilag ellehetetlenítik a céget, mely a megye vidéki településein már most is kényszerbõl szolgáltat, a katasztrófavédelem kijelölése alapján.

– Ez a kötelezettségünk 2015. március végéig szól, egyszer három hónappal meg lehet hosszabbítani, elvileg addigra más közszolgáltatót kell találni. Csakhogy már három ilyen pályázat hiúsult meg az elmúlt hónapokban, mert nem volt jelentkezõ – mondta Magyar György. Úgy véli, június végéig pénzügyileg „kihúzzák” valahogy, tovább viszont nem bírnák, mert az államtól kapott kompenzáció nem fedezi a megyeszékhelyen kívüli tevékenységük veszteségeit. A jelen feltételekkel ugyanis csak a koncentráltan lakott nagyvárosokban lehet gazdaságosan mûködtetni a szolgáltatást; a rezsicsökkentés óta húsz, köztük teljes megyéket lefedõ kéményseprést végzõ cég szûnt meg, és országosan mintegy 300 ember veszítette el a munkáját – emlékeztetett az ügyvezetõ.

Arra a napokban közzétett törvénytervezetre, miszerint idén novembertõl a katasztrófavédelem végezné a lakossági kéményseprést, azt mondta, az a 260 éves magyar kéményseprõ-ipar végét jelentené, mert az eddigi ügyfeleik mindössze 3(!) százaléka maradna meg. Hozzátette, egy ilyen szerv létrehozása 8-10 milliárd forintból lenne lehetséges, miközben a jelenlegi kéményseprõ cégeknél meglévõ, a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, mûszerek, speciálisan kialakított munkahelyi körülmények, számítástechnikai programok és szakmai ismeret a cégekkel együtt az enyészeté lennének.

Egyelõre csak tervezet
A novembertõl tervezett változtatások indokaként a törvénytervezet azt írja, hogy a jelenlegi helyzet – amikor az önkormányzatok feladata a kéményseprõ szolgáltatás megszervezése – az ellátásban bizonytalansággal jár. Mivel nem szól arról, pontosan kik, milyen formában végeznék a tisztítást és ellenõrzést, honnan lenne meg a szükséges infrastruktúra, s a szolgáltatás ingyenesen nyújtott részét pénzügyileg hogyan fedeznék, ezekrõl a Hajdú-Bihar megyei katasztrófavédelmet kérdeztük.


Válaszukban az áll, hogy a jogszabály még csak tervezet, január végéig azt az állampolgárok is véleményezhetik, s az elfogadást követõen tudnak érdemben nyilatkozni.