Panaszkodásból nem lehet megélni – tudja ezt Vass Mária polgármester, aki immár a harmadik ciklusban próbálja munkára és gazdálkodásra „nevelni” a bojtiakat. Nem egyszerû a feladat, mert az 568 lakosú falu 98 százaléka szakképzetlen; a munkaképes felnõttek kétharmadát pedig az önkormányzat foglalkoztatja. A Nagyváradtól 24 kilométerre, Berettyóújfalutól sem messze fekvõ falu idén 115 közfoglalkoztatott alkalmazására nyújt lehetõséget.
Elûzni a szegénységet

Kis lépésekkel, de önállóan a helyi szegénység minél gyorsabb felszámolásán dolgozik a falu elkötelezett vezetése. Tavaly Bojtorján néven szociális szövetkezetet alapítottak, ami a gyógynövénytermesztésbõl indult ki, de számos új ötletre alkalmas.
Lemondott a tiszteletdíjáról

– A szegénység elmélyülése miatt a helyi ellátórendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különbözõ élethelyzetekbõl, a lakhatásból, a betegségbõl, a fogyatékosságból eredõ szükségletek, eltartottak, gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt. Viszont arra szeretnénk megtanítani az embereket, hogy a saját lábukon álljanak meg, ne segélybõl éljenek. Ezért nálunk nincs olyan, hogy 1-2 ezer forint rendkívüli segélyért sorban állnak, ám ha egy gyermek szemüveges lesz, ötezer forinttal segít az önkormányzat – avat be a polgármester az apró részletekbe, s hozzáteszi, 8 éve még 20 millió forint hitele volt a településnek (bér-, mûködési hitel és két épület önereje), amit mára sikerült nullázni, sõt amiért nem kellett konszolidálni a falut, még 10 millió forint támogatást is kaptak, abból lett az új játszótér is. Fontos hangsúlyozni, míg más településen a polgármesterek csökkenõ vagy éppen szinten maradó bérérõl beszélünk, addig Vass Mária lemondott a tiszteletdíjáról.


– Ne készítsünk most portréfotót rólam, mert azt mondják, fáradtnak látszom – szerénykedik a falu elsõ embere, és máris indul, hogy folytassa sok dolgát. Persze, mi vele tartunk, mert kíváncsiak vagyunk a helyben virágzó gazdaságra.
Ajándékba kapták

Tyúk- és mangalicafarmra érkezünk, amit egy ajándékba kapott ingatlanon alakítottak ki. Üresen maradt a porta, és a pesti tulajdonos az illeték kifizetése fejében az önkormányzatnak adta. Talán meg is bánná, ha látná, milyen szépen felújították a házat, az ólakat, a górét, ahol szorgos munka zajlik. Az épületben a közfoglalkoztatottak a megtermelt kukoricát hántják, ami 100 tojótyúknak és 40 mangalicának ad élelmet. Ezen kívül konyhakertje, melegháza is van az önkormányzatnak, és még a tartósítást is megtanulták. A friss tojásokat az új tésztaüzemben használják fel.

– Folyton bõvítjük a profilt, most juhállományt szeretnénk, és száz pár húsgalambot; meg lovat szekérrel, ami olcsóbbá tenné a takarmányszállítást – halljuk a soha nem fogyó terveket. A gazdaság melletti régi presszóban képzelik el a szociális boltot, amelynek polcain kapható lenne számtalanféle száraztészta, savanyúság, gyógynövény, és minden helyi termék.
Vissza a földre

A rendszerváltás után a bojti termelõszövetkezetet felszámolták. Az addig ott dolgozó, fizikai munkát végzõ, szakképesítéssel általában nem rendelkezõ emberek elhelyezkedése szinte lehetetlenné vált.


Mivel ipari foglalkoztató nincs, az önkormányzat, alkalmi munkák, a mezõgazdaság, kisebb mértékben a kisvállalkozások biztosítanak szerény megélhetést. Bojton a regisztrált vállalkozások száma 2011-ben 83 volt, melybõl a regisztrált õstermelõk száma 63, regisztrált egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplõk száma 7.

A lakosság zöme õstermelõként próbál jövedelemre szert tenni – tudjuk meg. Ebben mutat példát az önkormányzat, mintagazdaságában bárki kipróbálhatja, hogyan kell visszatérni a jó adottságú helyi földek mûveléséhez, hogyan tudnak magukon segíteni a bojtiak a háztáji segítségével.

Bojt, Bojt, Selyembojt
A Bihari-síkság északkeleti részén, közvetlenül a Kis-Körös mentén elterülõ falu a környék legrégebbi települései közé tartozik.Régi neve, Selyembojt még jelzi, hogy egykor jobban élhettek arra az emberek. Bojt egyike a bihari térség gazdaságilag, társadalmilag hátrányos helyzetû településeinek. Mindez a falu elhelyezkedésébõl, a lakosság összetételébõl, rossz infrastrukturális ellátottságából, a kulturáltság, iskolai-szakmai végzettség alacsony színvonalából, a nagymértékû munkanélküliségbõl adódik. A településen lakók fele roma, a mélyszegénységben élõk aránya is jelentõs.